Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)
Kövér György: Nobilizált pénzváltók — pénzváltó nemesek. A Baron testvérek Pesten.
nemesítésére csak 1882-ben került sor. Baronyi Ede, aki budapesti bankárként és birtokosként szerepelt az okmányokban, egyenesen zalai előnévvel kívánta a cím viselését születése és ingatlan birtoka okán. Mai szemmel nézve eléggé különösnek tűnhet, hogy a két testvér eltérő praedikátuma kapcsán kikért szakvéleményében az országos levéltárnok arra hivatkozott, hogy az előnév Jelentősége gyakran épp az ágak megkülönböztetése", s példaként nem kisebb eseteket, mint az ecsedi és somlyai Báthori, a felső vadászi és rákóczi Rákóczy, valamint az iktazi és bethleni Bethlen családokat említette. 17 Mellesleg ekkor már Ede is nős volt, de feleségétől Austerlitz Reginától „isten áldásából netán születendő" gyermekre az adományozás még nem terjedhetett ki. Az indoklás erősen emlékeztetett a Benedeknél írottakra, de itt már 21 éve fennálló banküzletre lehetett hivatkozni, az ipar és kereskedelem mellett, „mint nagyobb fekvőségek birtokosa a gazdászat emelése körül is lankadatlan buzgalmat" fejthetett ki. Jótékonykodása és köztiszteletben álló személye kiválasztása mellett olyan konkrétumok is szóltak, mint „egy templom építése és a ' szentlászlói birtokán létező népiskolának saját költségén való fenntartása". 18 A vázolt folyamatok azonban nem a család nemesített ágának pesti karrierjét teljesítették ki, hanem inkább az eredethez való vissztorkoHashoz vezettek. A közben magyarosított cégnevet CBaronyi testvérek') csak 1876-ban, az új kereskedelmi és váltótörvényszéki átjegyeztetéskor módosították. Ekkoriban tették át székhelyüket a Budapest fővárosi takarékpénztár épületébe, a Dorottya u. és Wurm u. sarkára. 19 A cégbírósági iratokban legközelebb csak 1885-ben maradt nyoma a cégnek, mégpedig egy cégtörlési kérvény formájában. Mint írták: „üzletünkkel felhagytunk és azt továbbfolytatni nem kívánjuk". 20 Ahatvanas évtized pesti pénzváltóinak eltűnése a cégjegyzékből nem a Baronyi testvérek egyedi útja. Sokan már az 1873-as krach során elvéreztek. Mások a nyolcvanas években szép csendesen húzták le a redőnyt, mint a már említett sövényházai előnevű Hosszú Lajos, aki 51 éves korában visszavonulva az üzlettől hátralevő napjait Nagymező utcai bérlakásában magánzóként töltötte. 21 Fiai nem folytatták a mesterséget. Egyikük postatakarékpénztári tiszt, másikuk MÁV-hivatalnok lett a címtárak tanúsága szerint, de társadalmilag a harmincados nagyapától a dédunokáig mindenki egyazon társadalmi csoportban cirkulált, még ha a makrotársadalom át is strukturálódott körülöttük. Lényegesen más mozgáspályát írt le a közben csángóhétfalusi és zalai előnévvel szintén nemesi címmel felruházott Baron(yi) család. Az 1830-as viharos Zala megyei gyűlésen a türelmi adó megszüntetéséért síkraszálló hitközségi képviselő Baron Izsák leszármazottai nemcsak emancipálódtak, me 17 MOL K 150 MB Ált. 1882. I. kútfő 1. 1. 15. 781. a. sz. 18 MOL K 19 Királyi könyvek 1. cím 68. k. 365—367. 4849. sz. 19 Fővárosi Cégbíróság Cg. 1876/197. 20 Uo. 1885. máj. 7-i cégtörlési kérvény. 21 Uo. Cg. 1876/1201 1881. aug. 5-i cégtörlési kérvény.
