Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)

Kövér György: Nobilizált pénzváltók — pénzváltó nemesek. A Baron testvérek Pesten.

származott, vagy hozzájuk szólt. Mivel fiktív üzleti leveleket magyarul a kortársaknak nehezebb lehetett kitalálni, mint valódiakat beszerezni, nem kétséges, hogy a nevezett levelek révén valóban Baron ék üzleti kapcsolataiba pillanthatunk be.

11 Egyik fontos üzletáguk volt vidéki kereskedőit váltóintéz vényeinek elfogadása, amely hitelnyújtással kapcsolódott össze. Egy másik során megbízást fogadtak el értékpapírok eladására és a befolyt összegből külföldre szóló váltók (devise-k) vásárlására.

12 Ezzel természetesen nem merítettük ki az összes általuk végzett bankműveletet. Szakirodalmi forrásból ismert bankári tevékenységük a Ganz gyár részvénytársasággá alakítása körül.

13 Nem feledkezhetünk meg a legfontosabbról, ami valóban a pénzváltással függött össze, hiszen a korszak, a Wechselstube-k virágkora, egyben a párhuzamos valutarendszer, az ezüstázsió periódusa, amikor az ezüst- és aranyérmék, valamint a nem konvertibilis osztrák értékre szóló bankjegyek (majd 1866-tól államjegyek is) parallel egymás mellett forogtak. Ebben a korszakban Pest a nemzetközi kereskedelemnek is egyik központjává vált és 1864-ben az Aru- és értéktőzsde is megnyitotta kapuit. A Baron testvéreknek mindenesetre nem mehetett rosszul az üzlet, amit sajnos nem mérlegek segítségével illusztrálhatunk, hanem azzal, hogy Benedeket 1870-ben a király személye körüli miniszter nemesi címre terjesztette elő, amit az uralkodó október 4-én meg is adott. A csángóhétfalusi előnévvel nobilizált Benedek egyúttal nevét Baronyira magyarosította. Az indoklás szerint a pesti bankár „hűségét és azon érdemeit" jutalmazták, melyeket „a hazai kereskedelem, ipar és közgazdászat előmozdítása körül, valamint a népiskolai célok támogatására, a Kisfaludi társulat pénzalapjának gyarapítására és a rokkant honvédek, s hozzátartozóik segélyezésére szentelt adományai által magának szerzett".

14 A Baronyi család az 1869 és 1880 közötti 16 zsidó nemesítés közül ahhoz az öthöz tartozott, amely nem bécsi, hanem magyarországi kapcsolatrendszere révén kapott rangot.

16 1870-ben fivérével egyidoben Ede csak a névmagyarosításig jutott el. Ezt a lépést 1873-ban apjuk is megtette. Zala megye felterjesztésére Baron Ignác földbirtokos, keszthelyi lakos az alábbi indoklással kérte a névváltoztatást: „körülményeim és családi viszonyaim, úgy a kor szelleme azon határozatra bírtak, hogy családi, illetve vezeték nevemet megmagyarosítsam".

16 Az öccs 11 Hanzély F.: Kereskedelmi iránytan és levelező egybekötve kereskedelmi és magán-ügyiratokkal Bp. 1873. Maga is megjegyzi: „e gyakorlati rész részint idegen nyelvű elismert szakkönyvek után van fogalmazva, részint pedig magából a gyakorlati kereskedésből vétetett". 12 Uo. 332—333.; 384—385. 13 Berlász J.: A Ganz-gyár első félszázada 1845—1895 in. Tanulmányok Budapest múltjából XII. Bp. 1957. 379. 14 MOL Királyi könyvek K 19.1 cím 68. k. 82—84.6576. sz. Aligha hagyható figyelmen kívül, hogy a király személye körüli miniszter 1867 és 1871 között gróf Festetics György volt. 16 W. O. McCagg: Jewish Nobles and Geniuses in modern Hungary Boulder, 1972. 122. 16 MOL K 150 BM Alt. 1873. VI. kútfő 8—12. 227. a. sz.