Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)

Kövér György: Nobilizált pénzváltók — pénzváltó nemesek. A Baron testvérek Pesten.

származott, vagy hozzájuk szólt. Mivel fiktív üzleti leveleket magyarul a kortársaknak nehezebb lehetett kitalálni, mint valódiakat beszerezni, nem kétséges, hogy a nevezett levelek révén valóban Baron ék üzleti kapcsolataiba pillanthatunk be. 11 Egyik fontos üzletáguk volt vidéki kereskedőit váltóintéz vényeinek elfogadá­sa, amely hitelnyújtással kapcsolódott össze. Egy másik során megbízást fogadtak el értékpapírok eladására és a befolyt összegből külföldre szóló váltók (devise-k) vásárlására. 12 Ezzel természetesen nem merítettük ki az összes általuk végzett bankműveletet. Szakirodalmi forrásból ismert bankári tevé­kenységük a Ganz gyár részvénytársasággá alakítása körül. 13 Nem feledkezhe­tünk meg a legfontosabbról, ami valóban a pénzváltással függött össze, hiszen a korszak, a Wechselstube-k virágkora, egyben a párhuzamos valutarendszer, az ezüstázsió periódusa, amikor az ezüst- és aranyérmék, valamint a nem konvertibilis osztrák értékre szóló bankjegyek (majd 1866-tól államjegyek is) parallel egymás mellett forogtak. Ebben a korszakban Pest a nemzetközi kereskedelemnek is egyik központjává vált és 1864-ben az Aru- és értéktőzsde is megnyitotta kapuit. A Baron testvéreknek mindenesetre nem mehetett rosszul az üzlet, amit sajnos nem mérlegek segítségével illusztrálhatunk, hanem azzal, hogy Benede­ket 1870-ben a király személye körüli miniszter nemesi címre terjesztette elő, amit az uralkodó október 4-én meg is adott. A csángóhétfalusi előnévvel nobilizált Benedek egyúttal nevét Baronyira magyarosította. Az indoklás szerint a pesti bankár „hűségét és azon érdemeit" jutalmazták, melyeket „a hazai kereskedelem, ipar és közgazdászat előmozdítása körül, valamint a népiskolai célok támogatására, a Kisfaludi társulat pénzalapjának gyarapítá­sára és a rokkant honvédek, s hozzátartozóik segélyezésére szentelt adományai által magának szerzett". 14 A Baronyi család az 1869 és 1880 közötti 16 zsidó nemesítés közül ahhoz az öthöz tartozott, amely nem bécsi, hanem magyaror­szági kapcsolatrendszere révén kapott rangot. 16 1870-ben fivérével egyidoben Ede csak a névmagyarosításig jutott el. Ezt a lépést 1873-ban apjuk is megtette. Zala megye felterjesztésére Baron Ignác földbirtokos, keszthelyi lakos az alábbi indoklással kérte a névváltoztatást: „körülményeim és családi viszonyaim, úgy a kor szelleme azon határozatra bírtak, hogy családi, illetve vezeték nevemet megmagyarosítsam". 16 Az öccs 11 Hanzély F.: Kereskedelmi iránytan és levelező egybekötve kereskedelmi és magán-ügyiratok­kal Bp. 1873. Maga is megjegyzi: „e gyakorlati rész részint idegen nyelvű elismert szakkönyvek után van fogalmazva, részint pedig magából a gyakorlati kereskedésből vétetett". 12 Uo. 332—333.; 384—385. 13 Berlász J.: A Ganz-gyár első félszázada 1845—1895 in. Tanulmányok Budapest múltjából XII. Bp. 1957. 379. 14 MOL Királyi könyvek K 19.1 cím 68. k. 82—84.6576. sz. Aligha hagyható figyelmen kívül, hogy a király személye körüli miniszter 1867 és 1871 között gróf Festetics György volt. 16 W. O. McCagg: Jewish Nobles and Geniuses in modern Hungary Boulder, 1972. 122. 16 MOL K 150 BM Alt. 1873. VI. kútfő 8—12. 227. a. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents