Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)

Kövér György: Nobilizált pénzváltók — pénzváltó nemesek. A Baron testvérek Pesten.

hétből. Ezek között egyaránt előfordult pesti római katolikus, szepességi evangélikus és pesti-óbudai izraelita is. 187l-re 14 főről tudtunk informálódni, amelyet alábbi táblázatunk segít áttekinteni. VALLÁS r. kat. ref. evang. gkel. izr. ism. ossz. 'c S örökös tart 1 1 Z Magy. kir Á Központ R Felvidék M Ny. Mo. A Délvidék Z Összesen Á % 1 1 1 1 7 1 1 2 12 86 14 100 100 2 1 2 8 57 S Ismeretlen 17 Az alapítási láz kori pesti pénzváltók zöme tehát a központ (főleg Pest) szülötte volt, de még ennél is nagyobb arányban domináltak közöttük a zsidó származásúak. Ez azonban nem szolgál annak a híres tételnek az alátámasztásául, amit Szekfű Gyula nyomán szokás idézni, miszerint „az a kevés pénzbeli tőke, mivel Magyarország a kapitalizmus beköszöntésekor rendelkezett, szinte kizárólag a zsidóság zsebében volt".

8 Azt már említettük, hogy az 1859-es év ebben a szakmában sem jelentette a zsidóság olyan dominanciáját, hogy az indulás kizárólagosságát nekik tulajdoníthassuk. Hogy a korszak egyik jellegzetes figuráját hozzuk példaként: az egykori Nagyhíd (majd Deák Ferenc) utca Szén (majd Deák) tér felőli sarkán a ma már lebontott Ebner-féle ház földszintjén volt Hosszú Lajos „irodája". A főnököt a kuncsaftok „von Hosszu"-nak szólították, a család egyik őse ugyanis még a XVI. század vége felé, Nyitra vármegyében szerzett nemesi levelet, s a leszármazottak a sövényházai előnevet használták. Hosszú Lajos nagyapja még Pozsonyban volt harmincados, a szepességi születésű, evangélikus unoka viszont 7 évi, pesti sorsjegyirodában eltöltött könyvelés után 1854-ben 34 évesen nyert engedélyt a pénzváltó üzlet gyakorlására.

9 De a pénzváltók általában sem tartoztak okvetlenül a tőkeerős cégek sorába, hiszen elsősorban tőkeközvetítéssel foglalkoztak. Az üzletágakra a legjobb tájékoztatást az újsághirdetésekből meríthetjük.

10 De a Baron testvérek esetében más, igen sajátos forrás is rendelkezésünkre áll, mégpedig egy korabeli kereskedelmi levelező kézikönyv. A kötet, amely a tanulást példatárral igyekezett megkönnyíteni, több olyan levelet idézett, amely a Baron testvérektől 8 Szekfű Gy.: Három nemzedék Bp. 1920. 216. 9 BFL rV.1303/f4659/1854. Ld. még Kempelen B.: Magyar nemes családok V.k. Bp. 1913. 126— 127., ill. a család törött és ledőlt sírköve 1980-ban még fellelhető volt a Kerepesi úti temetőben. 10 Ld. pl. Wahrmann Mór üzleti hirdetését Kövér Gy.: Iparosodás agrárországban Bp. 1982. 47.