A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 - Zalai Gyűjtemény 33. (Zalaegerszeg, 1992)

MOLNÁR ANDRÁS: A 7. HONVÉDZÁSZLÓALJ TÖRTÉNETE

A zászlóalj táborba indítását augusztus 29-i, Csányhoz írt levelében Melczer hadügyi államtitkár is sürgette: „Tudomásomra jött, hogy a 7-ik honvédzászlóalj még máig is Pápán tétlenül hever, szükségesnek látom tehát, hogy kir[ályi] biztos úr e zászlóalját azonnal táborába, az ellenség elé rendelje".

90 A zászlóalj Pápáról való távozását sürgette egyébként az a körülmény is, hogy a miniszterelnök augusztus 27-én Pápa városát jelölte ki a szervezés alatt álló „önkéntes mozgó nemzetőrség" dunántúli gyülekezőhelyévé.

91 Veszprém megye augusztus 30-i bizottmányi ülése a miniszterelnökhöz fordult azzal a kéréssel, hogy „a jelenleg Pápán tanyázó 700 honvédeknek — az önkéntes nemzetőrök könnyebb elszállásolása ' tekintetéből — Veszprémbe leendő átszállítását eszközöljük-e?"

02 Csány végül is — miután szeptember 2-án utasította Zinnern századost, hogy a zászlóalját helyezze készültségbe — szeptember 3-án kiadta a parancsot: a zászlóalj haladéktalanul induljon meg Kanizsára a Devecser—Sümeg— Keszthely—Kiskomárom útvonalon.

93 E rendeletekről Csány értesítette a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert is. Szeptember 2-án írta Kossuthnak: „Pápáról, jóllehet a honvédek felszerelve minden szükségesekkel nincsenek, a 7. zászló aljat ide alkalmazom, és három annyi fegyvertelen őrséget haza bocsátok."'

94 Batthyánynak írta Csány szeptember 3-án: „a 7-ik honvéd zászlóalj, jóllehet a parancsnoknak jelentése szerint ruházatuk éppen most van készülőben, mai napon tőlem utasítást vőn a tüsténti indulásra, ezt és a Fehérvár városa 218 önkényteseit alkalmazandon a [Dráva] vonalon".

95 A kiindulási parancs kézhez vételét Zinnern százados szeptember 4-i levelében igazolta viszsza: „Folyó évi september 3-áról kelt, s legkisebb késedelmet sem engedő parancsot alulírt ma délután 2 órakor kapta, [.. .] s annak következtében f. hó 6-án reggel Pápáról Devecserbe, 7-én Sümegre, 8-án Keszthelyre menend, s [ha] királyi biztos úr nem ellenzendi, 9-én ott nyugnapot tartand, 10-én Kiskomáromba, s onnét 11-én Nagy Kanizsára ér."

96 A drávai hadtest visszavonulása A 7. honvédzászlóalj, amelynek „nagy része mezítláb és ingben, gatyában" volt még szeptember elején is,

97 a kapott parancs szerint szeptember 6-án búcsút vett Pápától — ahogy Szekovics írta: „a jó magyar szívű várostól" —, és aznap Devecserben éjszakázott. 7-én érkezett Sümegre, 8-án délben Keszthelyre (a zászlóalj egy része kocsikon vagy ökrösszekereken utazott, a többiek gyalogoltak). Még aznap délután Kiskomáromban, majd az éjszakai órákban Nagykanizsán voltak.

98 Csány kormánybiztos a rendelkezésre álló erőhöz képest jelentős erősítésnek vélte őket. „Nagy erő leend használva ellenünk" — írta Csány szeptember 5-én Csáktornyáról Kossuthnak — „és mi számlálunk sorkatonát egész Eszékig 900 verekedhető gyalogost, 7 század huszárt, [...] van egy honvéd zászlóaljunk ^— ehhez meg érkezend talán a pápai ruhátlan 7. zászlóalj — és ha pénz érkezik, a nemzetőrség".

99 Aznap tudósította Csány a miniszterelnököt is a zászlóalj táborba szállításáról: „a 7. honvéd zászló aljnak ma vagy holnap meg kell ruhátlan is indulni Pápáról, elejbek küldök, hogy szekerekre szálljanak, csak az a baj, hogy épen azon a vidéken,