A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 - Zalai Gyűjtemény 33. (Zalaegerszeg, 1992)
HERMANN RÓBERT: AZ 56. HONVÉDZÁSZLÓALJ TÖRTÉNETE (1848 OKTÓBER–1849 OKTÓBER)
A Rakovszky vezette hadosztály, benne az 56. zászlóalj is, augusztus 5-én Pusztaszentjánosra, 6-án délután 2 órakor pedig Győrbe vonult. A hadosztály itt is maradt egészen augusztus 14-ig. Klapka szándéka először az volt, hogy Stájerország felé tesz támadó mozdulatokat; azonban arról értesülve, hogy Mosonnál jelentős cs. kir. erők gyülekeznek, s hogy Székesfehérvár és Buda irányából is cs. kir. támadás várható; úgy döntött, hogy visszavonja csapatait Komáromba. Ezért augusztus 13-án megkezdte Győr kiürítését. A kiadott diszpozíciók szerint a Rakovszkyhadosztály 14-én Banára, 15-én Nagyigmándra, innen 16-án Ácsra vonult. E mozdulatnak többek között az volt a célja, hogy a Veszprémbe küldött Mednyánszky-féle hadoszloppal megteremtsék az összeköttetést. 31 Augusztus 19-én egy osztrák parlamenter érkezett Liebler cs. kir. vezérőrnagytól, egy hirdetménnyel, amely tudatta Görgei világosi fegyverletételének hírét. A parlament felszólította Klapkát, hogy kövesse Görgei példáját. Klapka már az előző napon, augusztus 18-án visszavonta erőit az elsáncolt táborba; így a Rakovszky-hadosztály a Duna jobb partján az 5., 6. és 7. számú erődöket szállta meg. A haditanács — Klapka javaslatára •— visszautasította Liebler felszólítását; az elkövetkező napokban azonban bebizonyosodott, hogy Görgei fegyverletételének híre igaz. Klapkának és a várőrségnek rá kellett ébrednie arra, hogy egyedül önmagára számíthat. A további tárgyalások érdekében Klapka augusztus 21-én fegyverszünetet kötött a szembenálló cs. kir. hadtest parancsnokával, Csorich altábornaggyal. A fegyverszünet 14 napig tartott; ezalatt az idő alatt a Rakovszky-hadosztály Kurtakeszit, Hetényt és Marcalházát szállta meg. A fegyverszünet ideje alatt tovább folytatódtak a tárgyalások — látható siker nélkül. Klapka és a várőrség olyan engedményeket akart kicsikarni a vár átadása fejében, amelyek nemcsak az őrségnek, hanem az egész nemzetnek biztosítanak büntetlenséget; a cs. kir. fővezér, Haynau altábornagy viszont fenyegetésekkel és a várőrség fegyelmének megbontásával azt szerette volna elérni, hogy Klapka is feltétel nélkül kapituláljon. A Nugent táborszernagy által aláírt, büntetlenséget ígérő röplapok hatására az 56. zászlóaljhoz újonnan beosztott újoncok közül is többen megszöktek. Szeptember 2-án Csorich altábornagy felmondta a fegyverszünetet; mire Klapka az erődbe vonta vissza csapatait. Rakovszky hadosztálya, a 4., 5., 6. és 7. számú erődöket szállta meg a Duna jobb partján. A hadosztályt ekkor a 25., 48., 52., 56. és 114. zászlóaljak, Illovszky háromfontos ütege, a 6. hatfontos üteg és a Barla-féle tizenkétfontos üteg alkották. A fegyverszünet felmondása után kisebb összecsapásokra került sor; ezekben azonban az 56. zászlóalj katonái nem vettek részt. A zászlóaljnak az erődben töltött heteiről meglehetősen kevés adatunk van. Augusztus 29-én Ujházy László kormánybiztos egy felhívást bocsátott ki ,,a haza fenséges ügyében megkívántató 14 000 p[engŐ] forintra rúgó szabad ajánlatra". Tóth Károly szerint e 14 000 forint fejében „egy francia származású titkos egyéniség" azt ígérte, hogy „holmi romboló hatású új fegyverfélét fog előállítani". Az ívet az 56. zászlóalj tisztikara is aláírta; a 22 főnyi tisztikar összesen 71 forintot ajánlott e nemes célra, valamikor augusztus 30. után, és szeptember 4. előtt. Érdemes ezt a névsort itt teljes egészében közölni.
