A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 - Zalai Gyűjtemény 33. (Zalaegerszeg, 1992)
HERMANN RÓBERT: A 47. HONVÉDZÁSZLÓALJ TÖRTÉNETE
A zászlóalj létszáma is állandóan változott. November 13-án 65, másnap 23 újonc érkezett. November 18-án Gyika felszólította a legénységet, jelentkezzen, aki át akar lépni a tüzérekhez, Perczel ugyanis ezekben a napokban alakította át egész üteggé a Gaál Miklós és Gáspár dandárainál található két félüteget. Szintén ezen a napon közölte Gyika a legénységgel azt is, hogy „a zalai önkénytes csapat honvédzászlóaljak közé soroztatván, 47-ik honvédzászlóalj nevet kapott, s ezen nevezettel való élés meghagyatott". November 20-án Gyika intézkedett arról, hogy a még fel nem esketett újoncokat is fel kell esketni a zászlóra. Erről a napról részletes kimutatással rendelkezünk a zászlóalj létszámának alakulásáról. Eszerint az előző létszám 1277 fő volt, ebből november 20-ig 1259 maradt. Ezek közül 1 főtiszt és 17 legénységi állományú (őrmestertől lefelé) volt kórházban, melléjük kirendeltek egy főtisztet és egy legénységi állományút. Szolgálatra alkalmatlan volt „máskülönben" 180 fő. (Ezt valószínűleg a ruházat és fegyverzet hiányai okozták.) A szolgálatra alkalmas 1059 főnyi állomány rangfokozat szerinti megoszlása a következő volt: egy őrnagy, két „törzsegyén", 22 fő-, 84 altiszt, 24 ács és dobos és 926 honvéd. December 2-án egy fő lépett át a huszárokhoz. Változott a zászlóalj tisztikara is. Perczel november 13-án terjesztette fel az OHB-nak a Kisfaludy Móric parancsnoksága alatt alakítandó második zalai honvédzászlóalj, a későbbi 56. tiszti névsorát. Ebben századosnak javasolta kinevezni a 47. zászlóaljból Kecskeméty Albert főhadnagyot, főhadnagyul Csontos Károly hadnagyot, hadnagyul Svastics Károly és Königmájer János őrmestereket. November 20-án Gyika napiparancsban közölte, hogy a 4. századból Mayer János, az 5-dikből Trimmel Sándor tizedeseket „címzetes őrmesterekké" nevezte ki. A november 25-i napiparancs szerint a főhadnaggyá előléptetett Tekésy Károly a 6. századhoz tér vissza; segédtiszti állomását Csontos Károly hadnagy veszi át. A december 1-i napiparancs szerint Perczel a zászlóalj számvevő tisztjévé és főhadnaggyá nevezte ki Spur János volt nemzetőr századost. Perczel másnap terjesztette fel ezt a kinevezést Kossuthnak, s szintén ekkor közölte azt is, hogy a 35. (volt Zrínyi-csapat) zászlóaljból a 47. honvédzászlóaljhoz főhadnagynak nevezte ki Ujházy Viktor hadnagyot, és hadnaggyá Csoknyay János őrmestert. December 3—4-én a 3. század parancsnokságát Bessenyei Ernő főhadnagy vette át. December 6-án a zászlóalj törzséhez, az irodába rendelték Gözsi Ferenc őrmestert. December 22-én Székel Adolf és Kovács Ferenc tizedeseket léptették elő tiszteletbeli őrmesternek. A zászlóalj elhelyezéséről és feladatáról szintén a parancskönyvből tájékozódhatunk. November 16-án Gyika Szemenyére rendelt ki előőrsöket. A napiparancsokon ugyan csak november 25-től szerepel a kibocsátás helye, de már a november 20-i napiparancs utal arra, hogy a zászlóalj törzse Dobriban van; a zászlóalj tehát december 3—4-ig itt maradt, s akkor települt át Lendva környékére. November 22-én Perczel két ponton indított korlátozott méretű támadást a muraközi ellenséges erők ellen. Letenyénél a szabolcsi 48. honvédzászlóalj néhány századát és egy csapat huszárt küldött át a Murán, amelyek Hodosánból szorították ki az ott állomásozó cs. kir. csapatokat; s ezzel egyidőben Gaál Miklós dandáréból a 47. zászlóalj egy része kelt át Szemenyénél, s az ellenség előlük is hanyatt-homlok megfutamodott. Perczel olyan híreket kapott, hogy a cs. kir. csapatok ezután kiürítették a Muraközt. A tábornok úgy vélte, hogy a Muraköz „minden percben négy helyen egyszerre megszáll-
