Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)

II. A PRÉPOSTSÁG A KOMMENDÁTOROK KEZÉN 1569—1703

ügy maradjon függőben addig, amíg erről a veszprémi püspök tanácsát kikéri. A püspök ítélethozatalt javasolt/

105 A prépost azonban inkább a halasztást választotta. Kérésére Lipót császár 1676. május 30-án utasította a veszprémi püspököt és a zalamegyei alispánt, hogy a per tárgyalását ne sürgessék.

496 Eközben Szelepcsényi György esztergomi érsek levelében a prépostot a pálosokkal való egyetértésre és atyafiságos kibékülésre intette. Mivel azonban Prodinszky prépost ennek érdekében semmit sem tett, azért a további botrányok elkerülése végett az érsek maga vette kezébe az ügyet és a prépostot a pálos vikáriussal együtt 1676. november 20-ra Pozsonyba maga elé rendelte. Ezt a terminust azonban már a levél késedelmes kézbesítése miatt sem lehetett betartani.

497 A következő évben, 1677. május 22-én Lipót császár újból megtiltotta a zalamegyei alispánnak, hogy a Prodinszky Mihály és Nagy Imre között folyó perben a döntést sürgesse. Ugyanakkor felszólította a veszprémi püspököt is, mivel az ő egyházmegyéjéhez tartozó személyekről van szó, s a kánonok szerint a békéltetés az ő feladata, hogy a pereskedő feleket idézze meg maga elé. Ott majd tisztázzák a köztük fennálló ellentétek okait, a püspök pedig a maga tekintélyével és minden egyéb megfelelő módon törekedjék őket kibékíteni. Ezt a parancsot a császár augusztus 14-i újabb utasításában nyomatékosan megismételte.

408 Ugyanakkor a zalamegyei alispánnak, szolgabírónak, s a megyeszék esküdtjeinek is hasonló értelemben írt a császár. Levelében megismételte a prépost ellen felhozott vádakat. Az egyik vád szerint a prépost emberei betörtek a pápai konvent karakói birtokára és miután az ottani szabadosokat jól elverték, 22 ökröt és 14 tehenet hajtottak el. A másik vád a türjeiek ellen az, hogy engedély nélkül legeltették marháikat a pálosok erényei birtokán. A karakói támadás alkalmával azonban a prépost emberei közül többet megöltek, másokat pedig foglyul ejtve börtönbe vetettek, ahol kegyetlenül megkínozták őket. A pálosok emberei ezzel megbosszulhatták magukat a támadókon és elégtételt szerezhettek maguknak. A császár ezért elrendelte a vád elejtését, illetve a pernek egyházi bíróság elé való utalását. A szeptember 15-én Sümegen tartott megyegyűlés a parancsot tudomásul vette és a pert felfüggesztette.

499 Szelepcsényi György érsek augusztus 28-i levelében újból intette Prodinszky prépostot, hogy a pálosoknak okozott kárért elégtételt adjon, s ezután ne hatalmaskodjon. „Viselje úgy magát, az mint az igaz s a jó Papnak az ő rendje és hivatalja kívánja." Ám ha ezt nem tenné meg, akkor maga elé citáltatja, s a törvény előírása szerint fog vele szemben eljárni.

500 A prépost és a vikárius közötti ellentétek azonban továbbra is fennma495 Csornai pr. lt. 110. cs. 18. sz. 496 O. L. Concept, exped. 1676. No. 84. 497 A november 9-én írt levél november 19-én érkezett Türjére. Onnan továbbították a Rohoncon tartózkodó préposthoz, aki csak 23-án kapta kézhez. — Batthyány lt. Tűrje. 122. A. 498 O. L. Concept. Exped. 1677. No. 200., No. 202., No. 344. 499 Csornai pr. lt. 110. cs. 23. sz. — O. L.i Concept. Exped. 1677. No. 343. 500 Batthyány lt. Tűrje. (HTA).