Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)
II. A PRÉPOSTSÁG A KOMMENDÁTOROK KEZÉN 1569—1703
harcokból nekik is kijutott. 1605-ben, a Bocskay-felkelés idején, Kenesey István vezetésével 14 vázsonyi lovaskatona betört Türjére és azt kirabolta. Hagymásy Kristóf azonban, aki maga is Bocskay híve volt, katonáival rajtuk ütött és kiűzte őket Tűrj érői. Igaz, hogy nem csak a vázsonyiakat űzte ki, hanem a veszprémi püspök Sümegről küldött hajdúit is. Helyettük saját katonáival rakta meg Türjét. Később azonban Ujlaky Lajos püspök levélbeli fölszólítására visszaadta a castellumot a sümegi hajdúknak. 369 A védelmi feladatok ellátásán kívül az 1644. évi urbárium a hajdúk következő kötelességeit sorolja fel: a kaput éjjel—nappal őrizni, a prépostot elkísérni, levelet hordani, hetenként kétszer erdőt kerülni, a jószágot és a jobbágyokat megvédeni, kapálásban, aratásban, gabonabehordásban segíteni, a préposthoz és a koronás királyhoz való hűségesküt megtartani. 370 A gazdasági munkában való segítést azonban nem szívesen vállalták. így 1670-ben Sovány György türjei katona ellen azt a vádat emelték, hogy megtagadta a szolgálatot a prépostnak. A tárgyaláson a vádlott kijelentette, hogy ő kész fegyverrel becsületesen szolgálni, urát kísérni, levelét vinni. De nem hajlandó káposztát, uborkát, dinnyét, körtét és más terményt hordani. Fegyverviselő emberek ezt régen nem szokták, most sem vállalják. Az ügy elvi eldöntését végül is katonai bíróságra bízták. 371 A hajdúk főleg Türjén katonáskodtak, de szükség esetén máshová is beosztották őket. Ez azonban nem ment mindig simán. 1620. december 8-án Bakács Sándor Keszthelyről írt levelében jelentette Batthyány Ádámnak, hogy továbbította parancsát, mellyel a türjei sereget Kiskomáromba rendelte. Az őrség a parancsot megtagadta arra hivatkozva, hogy ők a királytól sohasem kaptak fizetést. Ők „az prépostot őrzötték földes rezeortth (=részért)", 25-en vannak, „ott lakvan mind egy szolgálok". De akiket Kedczer úr nemrég fogadott fel hajdúnak, azok nem akarnak Komárba menni. Bakács Sándor után Hagymásy Miklós próbálta meg a türjei sereget jobb belátásra bírni, de sikertelenül. Két héttel később, december 21-én azt írta Sárvárról Bakács Sándornak, hogy a türjeiek megtagadták az engedelmességet, Kiskomáromba nem mennek, de el sem oszlanak. A várba sem engedték be. Mérgében ezt javasolta: „Parancsoljon ő Naga a Végekben, menjünk reajok és rontsuk fejükre, mind vajdájukat, tizedesüket azon kapufára akasszák mind föl őket, hogy másoknak is példa legyen... én magam elégséges nem vagyok, hogy bírhassak vélek." Santich prépost idejében jobb volt a fegyelem, ö maga említi, hogy 16 puskás, szablyás legénye szolgált saját zászlaja alatt Batthyány Ádám generális seregében. 372 A hajdúk hetenként kétszer tartott erdőkerülése a prépost birtokait véd:!ti<J DL. 104, 039 (Batthyány lt. Alm. I. lad. 29. no. 75. A.) 370 Az eskü szövegét az 1635. március 4-i megfogalmazásból ismerjük. Mindenki fölesküdött, beleértve a 16 évet betöltött fiúkat is. Az esküt 1643. május 8-án Zaury János szolgabíró és Légman István juratus előtt újították meg. Szövege másolatban: Csornai pr. lt. 108. cs. 1. sz. :!71 Batthyány lt. Tűrje. (HTA) T ' 2 Batthyány It. Missiles. 1407., 1410. sz.
