Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)

I. AZ ALAPÍTÁSTÓL 1569-IG

anyaszentegyház által előírt módon a szentségeket, kik hogyan végzik az egyházi szertartásokat és kik szegték meg a papi nőtlenség törvényét. 1561. május 31-én „doctor Petrus Illicinius sindicus" a megidézett Mihály türjei prépostnak a következő kérdéseket tette fel: 1. Igazolja, hogy milyen címen bírja a prépostságot? — 2. Az esztergomi prímás megerősítette-e hivatalában? — 3. Felszentelt pap-e? — 4. Szilárdan tartja-e mindenben a római katolikus hitet, úgy mint az esztergomi egyház? — 5. Mivel a rend ruháját nem viseli, még ha bemutatva és megerősítve volt is, megerősítését semmisnek kell tekintenie, prépostsága jövedelmét be kell szolgáltatnia a kincstárnak, ahol azt jótékony célra fordítják. Ha pedig a szerzetesi ruhát ezután sem hajlandó viselni, akkor mint méltatlant, a prépostságból el kell mozdítani. A prépost válaszában nem osztotta a sindicus nézetét, sőt ellene mondott. Kijelentette, hogy a prépostságot neki a nádor adományozta, hivatalában pedig a veszprémi püspök erősítette meg, mivel javadalma az ő egyházmegyéje területén fekszik. Prépostságából semmi jövedelme nincs, mert majdnem minden birtoka török kézen van, kivéve egy kis szőlőt, mely még az övé, de azt meg már két esztendő óta elverte a jég. A szerzetesi ruháról pedig azt mondta: nem tudja, hogy miért is hordaná, ha csupán a címet viseli, de anyagi alap nélkül.

323 A sindicus ezzel szemben kijelentette, hogy akkor hagyja el a címet, mert nem lehet csupán címzetes prépost, még akkor sem, ha prépostságából nincs jövedelme. A bíróság jelenlevő tagjai is hozzájárultak ahhoz a döntéshez, hogy a prépost hathónapi határidőt kap. Ezalatt vagy tegye le a préposti címet, vagy szerezzen magának Rómából fölmentést.

32

'

1 Ügy látszik, hogy a prépost teljesítette a zsinati bíróság követelését, mert ezzel a kérdéssel később már nem találkozunk. Saját bevallása szerint tehát Sitkey Mihály a prépostságot a nádortól, Nádasdy Tamástól kapta adományképpen. Mivel pedig az egyházi előírásokat is meg akarta tartani, pappá szenteltette magát és a rend ruháját is magára öltötte. Előzőleg azonban több éven át világi pályán működött. Nevével először 1535. április 10-én találkozunk, amikor Csornán egy záloglevelet állítottak ki Sitkey Mihály nemes részére. Ezt a záloglevelet később, már mint türjei prépost íratta át a csornai konventtel 1565. január 23-án.

325 A záloglevél arról tudósít, hogy Sitkey Mihály, testvérének Sitkey Jánosnak 100 aranyforintért zálogba adta a Vas és Zala megyében levő birtokait. Kikötötte azonban, hogy neki vagy utódainak joguk van a birtokokat 100 aranyforint ellenében bármikor visszaváltam. 1544-ben Sitkey Mihály és testvére, János királyi adószedők voltak. Az adószedéssel kapcsolatban előfordult szabálytalanságok miatt évekkel később, Nádasdy Tamás nádor a prépostot és testvérét 1557. január 10-én a királyi 323 „... nescit, quare portaret, quia habet tantummodo nomen sine re ..." 32

'

l

KOLLÁNYI Ferenc: A zsinati bíróság Magyarországon 1561-ben. Magyar Sión 1895. évf. p. 98. — A vallomás szövege kiegészítve Marosi János zsinati jegyzőkönyvének eredeti szövege alapján. 325 Csornai pr. lt. Prot. 3. no. 22.