Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)

I. AZ ALAPÍTÁSTÓL 1569-IG

vetkeztethetünk Miklós nádor említett 1343. évi oklevelének egyik kitételéből. A benne leírt birtokper résztvevői a türjei konvent által kiállított oklevél-másodpéldányokat mutattak fel.

96 Márpedig a másodpéldányok készítésében a hiteleshelyek a chirographálás módszerét alkalmazták. Az egy darab pergamenre kétszer leírt szöveget középen az ABC betűivel választották el, s a lapot a betűsoron keresztül vágták el kétfelé. Az egyik példányt az oklevélkérő fél kapta meg, a másikat a hiteleshely levéltárában helyezték el megőrzésre. Az említett másodpéldányok „par"-jainak Türjén is meg kellett lenniök, ami feltételezi a hiteleshelyi levéltár fennállását. A monostor iránti bizalmat mutatják azok az esetek, amikor jóval később, a konvent hiteleshelyi működésének megszűnte után is, oklevelek megőrzésével bízták meg a konvent tagjait. így pl. 1514. augusztus 21-én Keledy Benedek a kapornaki konvent előtt tett nyilatkozatában elismerte, hogy azokat a birtokaira vonatkozó iratokat, melyeket annak idején apja, Gallus nagyobb biztonság okáért András türjei prépostnál letétbe helyezett, hiánytalanul visszakapta.

97 A konvent levéltára az idők folyamán sok /viszontagságon ment keresztül. Anyaga a 16. században a berekszói Hagymási család kezére került, majd ennek kihaltával a 17. század közepén a Batthyány család birtokába jutott és Körmenden őrizték 1945-ig.

98 A konvent hiteleshelyi kiadványai szétszóródtak és csak ritkán kerül elő belőlük egy-egy új, még ismeretlen példány. Közülük 21 darabot ismerünk eredetiben, 10 esetben pedig említés történik róluk.

99 Bár a hiteleshelyi kiadványoknak szinte minden fajtája megtalálható köztük, ami kiterjedt gyakorlatra mutat, számuk mégis aránylag kevés. Ennek oka az, hogy a konvent csak mintegy 80—90 éven át folytatott hiteleshelyi tevékenységet. Első ismert oklevelei 1268-ból valók, az utolsók 1351-ből. Hiteleshelyi munkáját más kisebb konventekével együtt, Nagy Lajos király 1351. évi törvénye szüntette meg. E törvény 3. cikkelye elrendelte, hogy a csökkent létszámú konventek ezentúl birtokügyekben nem állíthatnak ki oklevelet és pecsétjük is érvényét veszti. Mivel a konventet addig is elsősorban ilyen ügyekben keresték fel, a törvény gyakorlatilag a hiteleshelyi működés megszüntetését jelentette. Csak a megfelelő taglétszámmal rendelkező konventek maradhattak továbbra is authentikus pecséttel rendelkező hiteleshelyek. Hogy mekkora volt ez a kötelező létszám, e kérdésre egy későbbi törvény előírásai adnak választ. Az 1351. évi törvény rendelkezéseit újra megerősítő 1492. évi 44. törvénycikk elrendelte, hogy hiteleshelyi tevékenységet csak olyan konvent folytathat, amelynek 10 vagy 8, de legkevesebb 7 papi rendtagja van.

100 Úgy látszik, hogy Türjén a 14. század közepén már ennél kevesebb rendtag működött, ezért kellett be„... plurima paria litterarum.. . prepositi et Conventus monasterii virginis gloriose de Jurle..." — DL. 40, 930. 97 DL. 101, 813 (Batthyány lt. L. 29. Tűrje ad 112— f-a) — Batthyány lt. Alm. I. lad. 29. no. 112. L. (HTA) 98

Lásd: FORRÁSOK c. fejezet bevezetőjében! 99 Felsorolásukat lásd: FÜGGELÉK 2-ben! 100 SZENTPÉTERY : op. cit. pp. 214—215.