Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)
FÜGGELÉK
FÜGGELÉK 1. A türjei prépostsági templom története Ha valaki napjainkban magát a türjei prépostságot szeretné közelebbről megismerni, e szándékáról le kell mondania. A prépostság ugyanis, mint az viszontagságos története során nemegyszer megtörtént, ma ismét szünetel. Eredeti és a templom északi oldalához épült középkori konventépülete és prépostháza 1547-ben porrá égett. A 18. században épült és ma is meglévő rendháza, mely a templom déli oldalához csatlakozik, jelenleg nem szerzetesek lakóhelyéül szolgál. Az épület 1950 óta szociális otthonként működik, a földszint néhány szobája kivételével, melyben a plébánia nyert elhelyezést. A prépostság 13. században épült műemléktemploma azonban ma is áll és több, mint hétszáz év után ugyanazt a rendeltetést tölti be ma is, mint amikor megépítették. Ezért a prépostság története nem volna teljes a prépostsági templom történetének rövid ismertetése nélkül. A templom késői románkori építészetünk egyik jelentős emléke. Ennek ellenére részletes ismertetés és tanulmány nyomtatásban még nem jelent meg róla. Eddig csupán az általános összefoglaló és helyrajzi jellegű munkákban szerepelt, a többi románkori emlék, Lébény, Ják és Zsámbék társaságában. A múlt század művészettörténeti irodalmában különösen Rómer Flóris és Henszlmann Imre róla szóló elemzései jelentősek. Századunkban, bár szintén csak röviden, többen is foglalkoztak a türjei templommal. Közülük Gerevich Tibor és Dercsényi Dezső az ismertebb nevek. A templomról azonban az általam ismert eddigi legrészletesebb tanulmány, mely egyúttal az előzők eredményeit is összefoglalja, Péter Márta régész szakdolgozata, melyet 1964-ben nyújtott be a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Az általam felhasznált okleveleknek a templomra vonatkozó adatain kívül, e fejezet megírásánál elsősorban az ő kéziratos művére támaszkodtam. A templom építésének pontos idejét nem ismerjük. Annyi bizonyos, hogy egyidős magával a prépostsággal, tehát a 13. század első felében épült. Dercsényi Dezső stíluselemzés alapján az építés idejét így határozta meg: „Tűrje alaprajzi elrendezése, tartórendszere, román stílusú épületplasztikája azt teszi valószínűvé, hogy Ják után alapították, viszont építészet-történeti helyo inkább Lébény és Ják második építési korszaka közé illeszkedik". 760 Péter Márta pedig az évszámra vonatkozó fejtegetésében IV. Sándor pápának 1260ban kelt és a türjei alapítást megerősítő okleveléből indul ki. 761 Ez az oklevél Szentgróti Dénes bánt mondja a prépostság alapítójának. Mivel az alapító címe az oklevélben csupán ,, comes Sancti Geraldi", azért valószínűleg Dénes bán még magas, országos tisztségeinek viselése előtt alapította a türjei nemzetségi monostort. Mivel az 1206-ban született IV. Béla királlyal közel egyidős volt, vagy nála nem sokkal idősebb, 1220 előtt nem alapíthatta a prépostságot, 1255-ben pedig már nem élt. A templomot tehát 1220 után, de még 1255 előtt kellett építtetnie. A nagyobb arányú és erősebb anyagi megm DERCSÉNYI Dezső: Magyarország művészettörténete, p. 75. 7(jl H. O. VII. 81.
