Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)
FÜGGELÉK
terhelést jelentő építkezésre csak országos méltóságainak viselése idején gondolhatott, amikor az anyagi eszközök bővebben álltak rendelkezésére. A templom építése évekig eltartott és a 13. század harmincas és negyvenes éveiben mehetett végbe. Mivel a templom mellékhajóit elválasztó pillérek közül az északi pillérek mérete és díszítése más, mint a déli pilléreké, Péter Márta feltételezi, hogy más mester vagy mesterek készítették az északi pilléreket és mások a délieket, sőt időbeli eltérés is van közöttük. Nem lehetetlen, hogy éppen a tatárjárás éve és eseményei választják el egymástól a két építési szakaszt. Gerevich Tibor a stílusbeli eltéréseket már az első restaurálás számlájára írja. Szerinte „a téglából épült háromhajós templomon késői román részletek mellett franciás ízű korai gótikus részleteket találunk, ami arra mutat, hogy első restaurálása a tatárjárás után történt". 76 ' 2 A templom, elkészülte után, háromszáz évig zavartalanul szolgált eredeti rendeltetésének. Lényeges változtatás sem történt rajta. Belső berendezése 1478-ban egy szép gótikus pasztofóriummal bővült, mely eredetileg a templom északi falában volt, csak a barokk korban helyezték át a déli falba, ahol jelenleg is van. II. Márton prépost 1547-ben benyújtott panasza szerint 1543—1547 között a templom a Hagymásyak támadásai következtében súlyos károkat szenvedett. 1543 júliusában Hagymásy Kristóf emberei a templom mellett épült Szent Anna kápolnát és az akkor még a templom körül levő temető falának nagyobbik részét földig lerombolták és köveit a szentgróti vár építéséhez hordták el. Ugyanakkor a templomot is kifosztották, a kolostorépületet pedig súlyosan megrongálták. 1545-ben és 1546-ban Hagymásy Euszták emberei a templomot és a kolostort is többszörösen kirabolták. 1547-ben Hagymásy Euszták újból megtámadta a templomot, elfoglalni azonban nem tudta. Ezért dühében felgyújtotta a prépostházat és a konvent épületét, melyek teljesen elpusztultak. Magát a templomot Kövesy Benedek sümegi várnagy gyújtotta fel 1566-ban és ekkor a templom is, a tornyok kivételével, teljesen leégett. 763 A súlyosan megrongált templomot a 17. század kommendátorai rendbehozatták, legalábbis annyira, hogy istentiszteletet lehessen benne tartani. Az utolsó kommendátor, Dvornikovits Mihály is sokat áldozott a templom restaurálására. 764 Amikor 1703-ban a premontrei rend a prépostságot visszakapta, Dietmanninger József adminisztrátor a beiktatás után a perneggi apátnak írt jelentésében a templom állapotáról is beszámolt. Mint megírta, a prépostság Szűz Máriáról nevezett temploma szép, röviddel azelőtt volt renoválva, 2 kórus, 3 oltár és 1 szószék van benne, két tornya pedig zsindelylyel van fedve. Az egykori prépostságból azonban semmi más nem látható, mint néhány kis szoba, melyek a templomhoz voltak hozzáépítve és mivel a külső bejárat be volt falazva,. ülőkórusként szolgáltak. A plébánia vezetője, Fülessy Miklós egészen kint, a helységen kívül lakott a saját plébániaházában. 765 762 GERÉVICH Tibor: Magyarország románkori emlékei, pp. 65—66. 763 Batthyány lt. Major f. 4. no. 51. — Csornai pr. lt. 17. cs. 3. sz. 107. cs. 13. sz. 764 Dr. LANCZ Kálmán: Dvornikovits Mihály váci püspök, p. 15. 765 Alphons 2AK: Das Chorherrenstift Pernegg. p. 173.
