Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)

III.A PREMONTREI REND VISSZAÁLLÍTÁSA TÜRJÉN 1703—1785

elvégzése egy személy számára igen terhes, sokszor nem is teljesíthető a közbejött betegség, hosszabb utazás, vagy a háborús viszontagságok miatt. Érvekkel is próbálta igazolni, hogy a Schöllingen Ferenc apát által 1703-ban vállalt kötelezettség érvénytelen, de a nagyobb bizonyosság okáért Ambrus apát azért csak szerezze meg Rómából is a felmentést.

576 Érveivel a Batthyányak kegyúri jogát is kétségbe vonta. Hangsúlyozta, hogy ez a jog a királyt illeti. Véleményét később, az 1727. évi prágai tartományi káptalan elé szánt felterjesztésében is hangoztatta. Okmányokat sorakoztatott fel annak igazolására, hogy a prépostság betöltésére a Batthyány családnak csupán ajánlási és nem adományozási joga van. Az 1703. évi adománylevél sérti a magyar király főkegyúri jogait. Az adománylevélben Batthyány Ádám testvérei teljhatalmú megbízottjának mondotta magát, erre azonban rácáfolt testvéreinek a vasvári káptalannál benyújtott tiltakozása. Az adományozási szerződés azért is érvénytelen, mert annak pontjait nem teljesítették. A gróf az okleveleket nem adta ki, utódai pedig a prépostság javait továbbra is használják. Batthyány Ferenc ellen a prépost emiatt volt kénytelen pert indítani. Az adományozási szerződés érvényességét még az is kérdésessé teszi, hogy annak idején a perneggi apát a konvent előzetes tudta és hozzájárulása nélkül írta azt alá.

577 Tárgyalta-e vagy sem a tartományi káptalan Pintár prépost felterjesztését, nem tudjuk. Szövege azonban jól jellemzi Pintár Adalbert törekvéseit, aki miután a préposti kinevezéssel helyzetét megszilárdultnak érezte, lépéseket tett a prépostság teljes függetlenségének helyreállítására is. Tovább folytatta küzdelmeit a birtokok védelméért. Hogy a perköltségeket előteremtse, 1720-ban 1000 forintért három évre zálogba adta a barabási birtokot Zalabéri Horváth Ferencnek. 1721-ben az ötvösi földesurakkal pereskedett a prépostság javainak visszaszerzéséért. Viszont egyik jobbágyának, Vigh Jánosnak korábban lefoglalt két hold irtásföldjét 1722-ben visszaadta. 1723-ban a csornai konvent előtt ünnepélyesen érvénytelennek jelentette ki Batthyány Zsigmond és Ferenc 1704. évi tiltakozását, mellyel azok a prépostságnak a rend által történt birtokbavételét próbálták meghiúsítani.

578 A mezőszegedi Szegedy Ferenc ötvösi földbirtokos ellen 11 év óta folyó perét 1726-ban megnyerte. Szegedy több alkalommal is megkárosította a prépostságot. 1723-ban sertések elhajtásával 40 forint kárt okozott. Ellenérvként ugyan ő is vádat emelt, azt állítván, hogy a prépost emberei 1725 tavaszán az ő irtásföldjeinek egy részét kisajátították. Ezt a vádat azonban 1726-ban visszavonta. A bíróság Szegedyt a prépostság ellen elkövetett erőszakosságai miatt 1500 forint kártérítésre kötelezte, valamint 1000 forint büntetés terhe alatt eltiltotta a további hasonló cselekményektől. Még szigorúbb ítéletet is kaphatott volna, de a magyar kancellár, aki időközben a sógora lett, mérsékelte az ellene hozott ítéletet. Az ítélettel egyébként a prépost meg volt elé576 A levél eredetije Alphons 2ak kirchbergi premontrei plébános tulajdonában volt 577 Batthyány lt. Tűrje 144/9. 578 Csornai pr. lt. 142. cs. 11. sz., 112. cs. 16. sz., 116. cs. 1. sz., I. fiók II. cs. 5. sz.