Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Németh József: Művelődés és irodalom Zala megyében a XVIII-XIX. század fordulóján
romjairól (Romlottvár Nagykanizsa határában) repkényt küld Kazinczynak, s az jut az eszébe, hogy megsúgja Festeticsnek: itt emléket kellene állítani Zrínyinek. 103 Amikor Trattner ki akarja adni — Kazinczy gondozásában — Zrínyi műveit, arcképért ő is Festeticshez fordul. Csokonai Zrínyi tiszteletét is két Festetics segíti és táplálja. Amikor Csurgóról hazafelé menet meglátogatja Szigetvárt, annak környékét Festetics Lajos kocsiján járja be, aki megígéri neki a szigetvári templom freskóinak másolatát is. „Ennél még többet ajánlott Festetics György őnagysága, aki a híres Zrínyinek s a poéta Zrínyinek valóságos képeket, melyek a csáktornyai várban in original! megvannak, számomra megígérte" — írja. Csokonai is tervezte Zrínyi műveinek kiadását. A kötet elé a költő képét szánta a szentilonai erdőben lévő „és ma is épen álló keserves monumentummal". 104 Festetics szintén gondolt valamilyen Zrínyi emlék állítására. A család levéltárában fennmaradt Klieber terve: egy kút, csobogó rajza. Az egyszerű építményen ábrázolás nem lett volna, csak a felírás: Zrínyi. Hogy megvalósult-e valahol, nem sikerült kiderítenem. 105 A Festetics-família Zrínyi-kultuszának motívumai között ott húzódhatik György életútja, politikai nézetei, előbb nyílt, később óvatos politikai ellenzékisége is. A szigetvári hős a magyar történelemnek sokat emlegetett alakja volt. Mind a magyar nemzet, mind az osztrák birodalom egyaránt hősként ünnepelte, hiszen tettével Magyarországot is. az osztrák tartományokat is védelmezte. Alakját történeti művek, szépirodalmi alkotások egyaránt sokszor felidézték. Ritkábban esett szó dédunokájáról, akinek haláláról mindvégig élt a hiedelem, hogy orgyilkosság áldozata lett, akinek öccsét, Pétert Bécsújhelyen kivégezték,, akinek unokahúga volt Zrínyi Ilona, a lázadó Thököly Imre felesége, II. Rákóczi Ferenc édesanyja. Természetes, hogy ez a Zrínyi rokonszenves lehetett Festetics Györgynek, annak a főúrnak, aki „a lojalitás lepleibe burkolva is a nemzeti önállóság érdekeit szolgálja". 106 Hogy a Helikon körében is mennyire élt a Zrínyi-hagyomány, arra Horváth Ádám életműve is bizonyságul szolgál. Az Ötödfélszáz énekek 51. darabja: A szigetvári hős panaszából: „A Sógor jobb-e hát mint te? Egyik, mint a másik szinte: Te azt tetted szép hazámnak. Amit az, az unokámnak." Hogy a célzás világosabb legyen, a vers egy Zala megyében terjesztett változatában a második sor közepén zárójelben ott a magyarázat: a török, a sor végén, pedig. Zrínyi Péterre utalva: a német Bécsújhelyen. Egy — ugyancsak Horváth Ádámnak tulajdonított — töredék szerint: Az lett hűségünk bére, azért omlott ki vére Sok magyar hazafinak, Zrínyinek, Nádasdynak. Rákóczi édes vérünk, Régi híres vezérünk. Kérd az égbelieket, ne hagyjanak bennünket. 107 \ 10:! Kaz. Lev. IV. 118. 1. 104 Csokonai levele Kazinczynak 1804. jún. 14. Kaz. Lev. III. 201. 1. m Az adatot Hausner Gábornak köszönöm. 106 Keresztúry Dezső: 92. sz. jegyzetben hivatkozott mű 27. 1. 107 Közli: Bátorfv Lajos: Adatok Zalamegye történetéhez. V. Nagykanizsa, 1878. 69—71. 1.
