Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Németh József: Művelődés és irodalom Zala megyében a XVIII-XIX. század fordulóján

Festeticsek Zrínyi-kultuszának érdekes bizonysága az a két portré is, melyek ma is megtalálhatók a múzeummá óvott kastélyban. Az egyik egy XVII. századi ábrázolás, esetleg annak korai másolata. Hosszú latin aláírása a költő Zrínyi címeit, méltóságait sorolja fel. A másik arckép mesterét is, történetét is ismerjük. József nádor megbízta Peter Kraft neves bécsi festőt, hogy fesse meg a szigetvári hős haditettének képét. Ikonográfiái forrásként megint Csáktornya kívánkozott. Nemcsak a nagy csatakép készült el, hanem (már Festetics László kívánságára) egy Zrínyi mellkép is, melyet aztán Rahl rézbe is metszett. Ma már nehezen deríthető ki, hogy véletlen csere vagy tudatos változtatás miatt került-e a költő arcvonásai alá a szigetvári hős méltóságainak, érdemeinek felsorolása. Keresztúry Dezső szerint nem tarthatjuk a felírás e „cseréjét pusztán a bécsi festő tévedésének". Cennerné Wilhelmb Gizella is úgy véli, hogy „Szent Szövetség uralmának első éveiben szintén nem volt tanácsos a nagyhírű családj rebellis érzelmű tagjának propagálása."

108 Valószínűnek tartja, hogy Festetics László e cserével még apja intencióit hajtotta végre. Erre vonatkozóan semmi közvetlen bizonyítékkal nem rendelkezünk. Az azonban elgondolkodtató, hogy a metszet nem került forgalomba, azt Festetics ajándékként terjesztette, s 11 példánya ma is megtalálható Keszthelyen. Köztük olyan is, melyen az arckép minden aláírás nélkül szerepel. A keszthelyi kastély Zrínyi-kultuszának nem elhanyagolható bizonyítéka, hogy a korabeli közvélemény is összekapcsolta a csáktornyai hőst a Georgikont megalapító gróffal. Először Virág Benedek Festeticshez írt versében tűnik fel Zrínyi neve. 1811-ben Nagyváthy János ekként üdvözli a házasuló László grófot: Hetedik Miklósnak bánatos orcája Most derül ki először, s hallik nótája Nincs testén helye a „vadkan" agyarának, ez csak neve volt a gyilkos puskának." Láttuk, Kazinczy is Zrínyi nevével kezdi az általa sokáig lebecsült, kipletykált gróf köszöntését. Hogy a kortársak nemcsak a rangban, vagyonban felettük álló mecénás iránti hízelgésből kapcsolták össze a két nevet, arra bizonyíték lehet Kisfaludy Sándornak már Festetics halála után hét évvel közzétett verse: A tekintetes Zala Vármegyének címzett költeményében a megye múltjából csak két kiemelkedő férfiút említ: Zrínyi! — ama Leonidás, Kit, valamíg meg nem áll A Nap, Hold s a szárnyas Idő, A Föld tisztel és csudál: — 108 Cennerné Wilhelb Gizella: Zrínyi Miklós, a költő arcképének ikonográfiája, FolArch 1965. 211—216. A témáról részletesebben: Németh József: A Festetics család és a keszthelyi Zrínyi-kultusz. Somogy, 1990. 1. 89—93. 1.