Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Németh József: Művelődés és irodalom Zala megyében a XVIII-XIX. század fordulóján

nyí Dánielt, Horváth Ádámot, Nagyváthy Jánost, Ruszék Józsefet, Dukai Takács Juditot, később Kazinczy Ferencet is. Fát ültettek Gyöngyösi István, Zrínyi Miklós, Csokonai, Kis János, Kisfaludy, Horváth Ádám tiszteletére. Irodalmi jelentőségűvé a meghívott írók társadalmi megbecsülésének hangsúlyozása tette. Ahogy Berzsenyi írta: „Midőn egy oly ember, akinek jövedelmi három milliom körül van, egy ily innepre 30 ezret költ, semmi, de nem semmi az, midőn az ősz Festetics a szegény Berzsenyinek az utcán elejbe szalad".

100 Jó, ha emlékezetbe idézzük: Festetics egy — mai fogalmaink szerint — első kötetes írót fogadott így. Az összejövetel történetének részletes feltárása nem igazolja azt a megállapítást, hogy a dunántúli konzervatív írók ,,az ismétlődő ünnepségekkel az ortológia szervezeti erősítését akarták elérni, továbbá tekintélyi alapon (Festetics személye) vívni ki a győzelmet Kazinczyval szemben".

1

"

1 Természetesen az írók találkozásain szó esett a nyelvújításról, hiszen személyes ismerőseik bábáskodtak a Mondolat megjelentetésénél (egyik ívét Ruszék korrigálta), egyiküket — másikukat sértette a Mondolatra írt Felelet, Kisfaludy egy régebbi bírálatért neheztelt Kazinczyra. A kastélyban folytatott viták, Berzsenyi és Horváth érvelése Kazinczy mellett, a Széphalomra küldött levelek azonban kétségkívül elősegítették a nyelvi béke megteremtését. Ezt talán elősegítette az is, hogy hajdani szabadkőművesek, az ekkor már öregedő Festetics, Horváth, Kazinczy, Nagyváthy közeledhettek egymáshoz. A közeledést elősegítette, hogy Kazinczy is, a keszthelyi kör is egyaránt ápolta a költő Zrínyi kultuszát. Klaniczay Tibor állapította meg Zrínyi-monográfiájában: „A Martinovics mozgalom bukása után, amikor a nyelvújítás és az irodalmi haladás a polgárosodásért vívott harc fő formájává lett, a Zrínyi művészi nagyságának elismertetéséért vívott küzdelem politikai jelentőségűvé vált."

102 Nem véletlen, hogy e folyamat egyik jelentős színhelye Zala (részben Somogy) megye volt, ott is különösen Keszthely, Festetics György és környezete. A Festetics família e kiemelkedő tagját több ok is késztette arra, hogy különös érdeklődéssel forduljon a Zrínyiek felé. Mindkét család horvátországi eredetű. A Zágrábban kormányhivatalt kapott György az 1780-as években felvette a kapcsolatot ottmaradt rokonaival. Okleveleket kutat fel, kölcsönöz és másoltat. Később majd László fia — kéziratban maradt — zavaros tartalmú könyvet is irat ősei feltételezett históriájáról. A Zrínyi névhez való vonzódásukat bizonyára csak erősítette, hogy György 1790-ben megvásárolta a csáktornyai székhelyű muraközi birtokokat. Vele együtt sok mindent átvett a történelmi névvel együtt járó fényből is. Ha másért nem, azért is ápolta e hagyományt, hogy igazolja jussát a nemzeti reprezentációhoz. A XIX. század első évtizedeiben az irodalmi közvélemény már számontartotta Festetics György Zrínyi tiszteletét. Csehy József Zrínyi vélt várának íoo Berzsenyi Dániel Kazinczy Ferencnek 1817. február 27. 101 Fenyő István: Kisfaludy Sándor. Bp. 1961. 296. 1. 102 Klaniczay Tibor: Zrínyi Miklós Bp. 809. 1.