Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Németh József: Művelődés és irodalom Zala megyében a XVIII-XIX. század fordulóján

Ez az óvatosság késztette arra, hogy szinte minden kapcsolatát megsza­kítsa hajdani eszmetársaival. Régi szabadkőműves testvérét, birtokainak fel­virágoztató ját, Nagyváthy Jánost Csurgóra távolítja el, de tisztes anyagiak­kal biztosítja további méltányos sorsát. Két évvel korábban még muraközi birtokára menekítette a gyanúba keveredett Tuboly Lászlót és az elítélt Pru­zsinszki Józsefet, (Eötvös későbbi nevelőjét), most szinte minden támogatást megtagad a börtönből szabadultaktól. Verseghynek ugyan küld némi segélyt, de többet is adna, ha „kormos nem volna". Kazinczy — arra gondolva, hogy mindkettőjük anyja a Bossányi nevet viseli — hazatérte után segélyt kérő levelet menesztett Keszthelyre, a remélt összegért műveit ígérvén. A pár soros válasz az uradalmi titkártól érkezik : a gróf úrnak nincs szüksége a felajánlott könyvekre. Kazinczy másfél év­tizedig nem tudta megbocsátani az elutasítást, s kiterjedt levelezésében szor­galmasan közvetítette a Dunántúlról érkező rosszízű pletykákat. Ellenszenvét az is növelte, hogy a keszthelyi nagybirtok egy méltán elcsapott alkalmazott­ja Széphalom környékére kerülve méltatlan rágalmakat terjesztett hajdani uráról. Ezeknek a sértett Kazinczy szívesen hitelt is adott mindaddig, míg a gyalázkodások alaptalanságáról meg nem győződött. 1818-ban a Helikonra invitáló udvarias levél érkezett Széphalomra, majd a nyelvújítás vezérének tiszteletére fát is ültettek, s a soktükrű ünnepi szá­lában olyan véleményt alakítottak ki a magyar nyelv dolgairól is, melyet Kazinczy is elfogadhatott. Nemsokára verses köszöntés indul Keszthelyre: Nagy ember! Kit nekünk kedvező Istenek Gyámolul s ragyogó fényül engedtenek: Zrínyinek társa gazdag örökökben De társa még inkább magas erkölcsökben. S hogy ez nemcsak a címzett iránt kötelezőnek tartott dicsőítés, arra bizonyság a Horváth Ádámnak címzett levél emelkedett megjegyzése is: „Festetics gyönyörű fényben ragyog máris. Ki tett annyit a Nemzet fényé­ért? . . .Sajnálom, hogy az idén meg nem láthatom Keszthelyt. . . S inkább óhajtom látni azt a valóban nagy embert, mint azt a nagy helyt. Bár tró­nusra ültették volna a Végzések! Hol volnánk úgy!" 9r> Festetics egyik legismertebb, sokat emlegetett vállalkozása a Helikon ünnepségek megrendezése volt, 1817—19 között évenként két alkalommal. Történetüket már a múlt században feldolgozta Váczy János, 97 később Né­gy esy László, 98 újabban Cséby Géza." Emléküket Keszthelyen oszlopcsarnok és diáknapok őrzik, nevüket liget, múzeum és szálloda viseli. A Helikon nem irodalmi rendezvénynek indult, célja a tanulóifjúság nevelése volt. Ennek érdekében hívták meg az irodalom képviselőit: Kisfaludy Sándort, Berzse­k; Kazinczy Horváth Ádámnak 1818. július 2. 17 Váczy János: A keszthelyi Helikon. Budapesti Szemle 1905. 123. kötet. 321— 353. 1. (A tanulmány első változata már 1886-ban megjelent a Vasárnapi Újság­ban.) 9íí Négyesy László: Gróf Festetics György a magyar irodalomban. In: Keszthelyi Helikon (Keszthely) 1925. 37—236. 1. 99 Kéziratban.

Next

/
Thumbnails
Contents