Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Németh József: Művelődés és irodalom Zala megyében a XVIII-XIX. század fordulóján

kor még semmiképp sem nemzeti elkötelezettségéről, legfeljebb gáláns kalandjairól volt ismert. Még semmi jel nem mutatott arra, hogy Széchényi Ferenc visszanyelt idulatai majd fiában törnek ki, eget kérve és alkotó szenvedéllyé fegyelmeződve. Alighanem Horváth e költeménye a legkorábbi Széchenyi-vers: Széchényit lobogó szent tüzivel teli (Mellyel Lobkovitzon lángola) képzeli Benned, mint veri el annak, hazánk javát Ostromló hatalom szavát... Légy a köz Nagy-Anyánk gyámola, légy merő Oszlop, támogató bástya, segéd erő Egytül szeszt kap ezer néha, s erőt cserél mint a mágnesezett acél... Hogy a vers abban az időben némileg többet is jelentett, mint a mai, kései olvasónak, arra bizonyíték megjelenésének története is. Már a szerző halála után nyolc évvel, 1828-ban, amikor a benne foglalt jövendölés kezdett valóra válni, a kéziratot Deák Ferenc küldte el Vörösmarty Mihálynak. A kísérő levélből megtudjuk, hogy más Horváth kéziratok is vannak Kehidán. S hozzáfűzi: „Ha csakugyan közleni fogod azt, és ha a törvényes fejedelem kiejtést is el törlő cenzúra Lobkovitzon s a vett kulcson itt fenn nem akad, csak arra kérlek, hogy mind az én nevemet, mind a versezet túlsó oldalán lévő Csány László barátomét hallgasd el.

94 (A Kehidával szomszédos faluban, Zalacsányban lakó Csány Lászlóról, a szabadságharc későbbi miniszteréről, 1849-es vértanúról van szó.) A vers nem is jelent meg a Szépliteraturai Koszorúban, majd csak 1831ben közölte a Felsőmagyarországi Minerva, Fenyéri Gyula közvetítésével. Az említett néhány példa, sejtés inkább csak arra figyelmeztet, hogy még e témakörben is érdemes alaposabb kutatást folytatni. VIII. Az 1780-as években Horváth Ádám révén Balatonfüred, a következő fél évtizedben — főleg a szabadkőművesség hatására — Zalaegerszeg, majd közel negyedszázadon át a Festetics György által felvirágoztatott Keszthely lesz e régió irodalmi szándékainak egyik éltetője. Tíz iskolája, mezőgazdasági tanintézete, könyvtára, meginduló nyomdája, művelt, tollforgató tanárai, plébánosai, földesurának sokoldalú érdeklődése eredményeként alkalmas lehetett volna a magyar Weimar szerepére — ahogy azt Berzsenyi Dániel is megálmodta. A közeli Sümegen Kisfaludy Sándor, Niklán Berzsenyi, Nagybajomban Sárközy István és Horváth Ádám (utóbbi 1811 után Petrikeresztúron), Csurgón Nagyváthy János jelenthette mindehhez a tágabb környezetet. 94 Deák Ferenc levele Vörösmarty Mihályhoz 1828. nov. 9-én. Vörösmarty Mihály levelezése 1. kötet. Kiad. Brisits Frigyes Bp. 1965. 261. 1.