Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Németh József: Művelődés és irodalom Zala megyében a XVIII-XIX. század fordulóján
ruen érkezik. Emlékké párásodott a boldog szerelem verssorainak melege, s a soktükrű ebédlőben az udvarias gróf is a bájos Dukai Takács Juditot veszi védelmébe a megbántódott nagyasszony fullánkos nyelve ellenében. A vita inkább Kazinczyról, a Mondolatról, a nyelvújításról folyik, arról, hogy Ruszék József keszthelyi plébános tudott-e a gúnyiratról, részt vett-e annak kiadásában, mint azt Kazinczynak dunántúli hívei megírták. Csak a játékos képzelet idézi ide: a keszthelyi tiszttartói házban a negyvenes évek jövendő népszerű írója, Nagy Ignác tanulja a betűvetést. Kissé távolabb, a városon kívül, Űjmajorban most épül a gazdatiszti hajlék, ahova tíz év múlva egy másik Ignác, Szendrey költözik. Ismerősebb lányának, Szendrey Júliának a neve. Zalaegerszegen egy csizmadia árvája, Petőfi későbbi hírhedt kritikusa, Császár Ferenc siet a megyeháza melletti elemibe. Egy évtized múlva majd regét ír a közeli Kernend váráról, akárcsak Kisfaludy, akinek révén a zalai várakat egy egész ország véli megismerni: Tátikát, Csobáncot. Regéket ír egy fiatal megyei tisztviselő is, Deák Antal, s félve mutatja azokat Kehidán vakációra hazatérő öccsének, Ferencnek. (A verseket később Vörösmarty próbálja kiadáshoz segíteni, de aztán nyomuk veszett. 72 ) Kétségtelen: a felsorolt zalai személyek jobbára nem a magyar irodalom legjelesebbjei, az említett események nem a magyar literatúra fordulópontjai. De már annak, jelei, hogy — ha átmenetileg is — itt is egy folyamatosabb irodalmi élet alakult ki. Olyan irodalmi élet, melyben néhány olyan jelenség, néhány hagyomány hatóereje is nyomon követhető, melyek a következő évtizedekben részben itt, részben a magyar irodalom nagyobb egészében teljesednek ki. Ezek számbavételére teszünk kísérletet. VI. Balatonfüredről, az 1780-as évek második felében ott kialakult, mindössze 7—8 esztendeig figyelemre méltó irodalmi életről nemcsak azért emlékezünk meg e keretekben, mert a település egészen a XX. század közepéig Zalához tartozott, hanem azért is, mert már a XVIIII. század végétől kezdve a megyei, (később az országos) reformtörekvések találkozási helye volt. Az itt feltörő savanyúvíz forrás évszázadok óta ismert, gyógyhatását 1772ben hivatalosan is igazolták, de gyorsabb fejlődésnek 1780 után indult. Birtokosa, a Tihanyi Apátság ekkor kezdi fejleszteni. Űj fürdőépületet emelnek, vendégfogadók nyílnak, fürdőorvost alkalmaznak. Házat épít és nyarainak egy részét itt tölti Széchényi Ferenc, Csabrendekről átutazik Fekete János gróf, megfordul Péczeli József, Decsy Sámuel, Kazinczy Ferenc, a II. József elleni szervezkedésekben máig sem egészen tisztázott szerepet vállaló Hompesch báró. A közelben lakik az irodalomkedvelő Vajda Sámuel tihanyi apát, Édes Gergely költő. 72 Deák Antal regéiről Deák Ferenc és Vörösmarty Mihály levelezéséből van tudomásunk. Lektoromnak, Gyimesi Endrének köszönöm, hogy felhívta figyelmemet Deák Antal két regéjének az OSzK-ban található kéziratára: Szent Györgyvár (Oct. Hung. 1724), Pölöske (Oct. Hung. 1728.).
