Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Németh József: Művelődés és irodalom Zala megyében a XVIII-XIX. század fordulóján
1784-ben vagy 85-ben itt telepedett le Horváth Ádám is, s noha 1787— 1791 között szívesen időzött a Somogy megyéhez tartozó Szántódon is, 1794ig megmaradt füredi lakosnak. Latin nyelvű versével Füredet irodalmi témává is emelte. 73 Ez az évtized életének rendkívül aktív, mozgalmas időszaka. Nemcsak vagyonát alapozta meg, hanem a magyar irodalom számottevő szereplőjévé is vált. Hét kötete — és ugyanennyi röpirata — hagyta el a nyomdát. Egy drámáját előadta a pesti színtársulat, s valószínű, hogy még füredi évei alatt írta történelmi vígjátékát és később elveszett szatirikus államregényét is. Három kötet vegyes vers, eposz, csillagászati tanköltemény, lélektani munka és szabadkőműves szellemű szentimentális regény —• íme munkálkodásának, irodalmi tevékenységének széles skálája. Ekkor még nem az a maradi, nyakas, visszahúzódó, sokszor mosolyt is fakasztó, öregedő poéta, amilyenné majd Nagybajomban, még inkább Petrikeresztúron válik. Még nem is népköltészeti, népzenei gyűjtései jelentik a maradandó értéket, hanem saját írásai is formálják a magyar irodalmat. Nemcsak szépirodalmi alkotásai, hanem elméleti írásai, irodalomszervezői tevékenysége is növelte hírnevét. A nyolcvanas évek végén a magyar irodalomban Kazinczyval egyenrangú szerepet töltött be: Füreden egy irodalmi központ csírái bontakoztak ki. A magyar írók ez időben kezdenek egymásról is tudomást szerezni, közös véleményt formálni, közösséggé alakulni. Nem sokkal korábban kísérlik meg az első társaság alakítását. 74 Ekkor bontakozik ki az irodalmi kritika, lesz a literatúra elengedhetetlen tartozéka a vita is. Ahogy Kazinczy írta: „íróink s olvasóink száma mindinkább szaparodék, és ha az ügynek új munkás barátja tűne fel, kicsinységgel ugyan talán, talán egy alkalmi versel, de mely lelket mutata s reménységet hagyott, hogy az író itt meg nem áll, mely öröm vala mindenfelé! Mint röpüle az új név egy szájról más szájra! Az új társ felkérésé a régibbeket s a régibbek kiterjesztett karral jövének az új elébe. Leveleinkben tézénk egymást, mint a rómaiak, hogy a külvilág nyűgétől megszabadulhassunk. Jobb lélek kezde szárnyalni a közügy mezején, s most közelíte igazán a várva-várt reggel". 75 Horváth is buzgó levelező: „Viszketeges elmém tudósokkal... szeretne társ lenni. .. van oly nap, hogy tíz-tizenkét levelet adnak kezembe" — írja. 76 Irodalmi társaságot tervez, könyvnyomtató műhelyt, papírmalmot akar szerezni, hogy a könyvek kiadását megkönnyítse. Nem túlzás azt állítanunk, 73 Horváth füredi éveiről: Németh József: Horváth Ádám, a szabadkőműves és politizáló költő. In: A Veszprt-^i begyei Múzeumok Közleményei 17. 1984. 461— 471. 1. Ugyanő: Horváth Ádám költői indulása. Zalai Gyűjtemény 25. 1986. 111— 129. 1. Ugyanő: P. H. Á. dunántúli kapcsolatai. Horizont, 1988. 3. 28—32. 1. 74 Bessenyei hazafiúi Magyar Társasága 1779-ben és az Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék 1781-ben. 75 Pályám emlékezete. In : Kazinczy Ferenc : Versek, műfordítások, széppróza, tanulmányok. I. Bp. 1979. 297—8. 1. 76 Idézi Németh József: Horizont 1988. 3. 30. 1. Füred irodalmi életének, Horváth Ádám irodalomszervező tevékenységének részletesebb áttekintése: Péterffy Ida: Pálóczi Horváth Ádám munkássága a „Hunniás" előtt Bp. 1985. és Ugyanő: Pálóczi Horváth Ádám Szántódon H. m. 1980, és Németh József: Horváth Ádám életének első szakasza. Kézirat, Göcseji Múzeum adattára.
