Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Németh József: Művelődés és irodalom Zala megyében a XVIII-XIX. század fordulóján
remkönyvtárak közül egyedül vészelte át szinte sértetlenül századunk közepének megpróbáltatásait. Noha a keszthelyi könyvtárat a szakirodalom sokat emlegeti, szép termét esztendőnként 300—400 ezer látogató is felkeresi, Festetics ezen nagy alkotásának részletes elemzése máig sem történt meg. 60 IV. A felsorolt változások — a gazdasági fellendülés, az építkezések, az egyházi szervezet megerősödése, az iskolázás fejlődése, az értelmiség számának növekedése, a könyvtárak gyarapodása — kedvezőbb feltételeket teremtett az irodalmi élet kibontakozásához. A felvilágosodás eszméi terjedőben voltak, lassanként áthatották a magyar értelmiség egy szűkebb rétegét is. Szélesebb körűvé vált az olvasás, nagyobb társadalmi becsület kezdte körülvenni az író-olvasó embert. A változást jelzi, hogy a korszak irodalmi alkotásaiban oly gyakran fordul elő az olvasó ember. A legközismertebb példa Csokonai Tempefőije, melynek rokonszenves hősnője, Rozália könyvvel a kezében jelenik meg a színen. — az ekkor zalai — füredi — Horváth Ádám kötetével. De említhetjük Horváth Felfedezett titok című regényének főszereplőjét is, aki napi szükségletként tartja kezeügyében a könyvet. Mindez nem magyarázható pusztán azzal, hogy e nyomtatott művek hozzáférhetőbbé váltak. A nyolcvanas évek a magyar literatúra történetében más szempontból is fordulópontot jelentettek. Igaz, hogy a magyar irodalom korszakhatárát jó évtizeddel korábbról, 1772-től számítjuk, de a kortársakban ez a dátum még nem lehetett tudatos. Ekkor, a hetvenes években még alig-alig lehetett érzékelni, hogy Bessenyeivel valami új kezdődött volna. Néhány testőríró társával csak elindult az új úton, kijelölte a haladás irányát, meghatározta a tennivalókat, ám a felvilágosodás eszméi méef csak egy rendkívül szűk, de a további évtizedek történései szempontjából meghatározó réteget érintenek. 1782—83 táján szaporodnak a jelek, hogy a nyelv és az irodalom kezd közüggyé válni. II. József rendelete először helyezte a nyelvet a társadalmi élet középpontiába. s Bessenyei elméleti fejtegetéseit a nap politikai síkiára terelte át. Ugyanakkor: új nyomdák nyíltak meg, magyar nyelvű újságokra, majd folyóiratokra lehetett előfizetni. A megenyhült cenzúra már jóval kevesebb új vagy újnak tűnő gondolatot kényszerített kéziratban maradni. Eddig a magyar literatúra fő megjelenési formája a kéziratos másolat vagy a könyv volt. Ekkoriban kap nagyobb szerepet az időszaki sajtó. Lényeges műveket előbb újságokban közölnek, s hasonló gondolkodási! emberek tömörülnek egy-egy lap köré. A folyóirat szerepét növelte, hogy mozgékonyabb, elevenebb irodalmi életet tudott teremteni. Soha ennyi könyv nem jelent meg még hazánkban: egy évtized alatt 3663 kiadvány, a század termésének majd egynegyede. 67 06 Máig is legjobb ismertetése: Klempa Károly: A keszthelyi Festetics Könyvtár. Keszthely, 1938. ( ' 7 Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 1980. 531. 1.
