Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Németh József: Művelődés és irodalom Zala megyében a XVIII-XIX. század fordulóján
A költészet is közüggyé vált. Papok haragudtak meg egymásra, szíves barátságok szakadtak meg, heves rágalmakat szállított a posta pusztán azért, mert a vitapartnerek másként vélekedtek a literatúráról. Érvek csatáztak korábban ismeretlen témákról: mikor hosszú egy szótag, az eredeti mű vagy a fordítás a hasznosabb, szabad-e nyilvánosan is megbírálni egy verset. Kétszáz évvel korábban voltak hasonlóan szenvedélyes disputák. Akkor a túlvilágról, az örök üdvösségről folyt a polémia a különböző vallások papjai között: most ritmusról, kádenciáról csapnak össze az indulatok — sokszor egy szerzeten belül. Nemcsak a magyarok, hanem a soknyelvű haza másként szóló polgárai is az "rodalomhoz fordultak. Az évtized közepére megjelent az első szlovák nyelvű regény, s nem maradtaik tétlenek a horvátok, a románok sem. Nemzeti történelmünk nehéz ellentmondásait néhány korabeli, zalai vonatkozású, jelképes értékű eseménnyel is jelezhetjük: a 48-ban majd a magyarokra támadó Jellasics apja a XIX. század elején Kisfaludy Károly parancsnokaként Zalaapátiban halt meg, itt is van eltemetve (fia meg majd verset ír Zrínyiről 68 ), a románok Suplex Libellus Valachorum címen emlegetett kiáltványának érvelését a pályáját Kanizsán kezdett Bolla Károly tanár cáfolja tudományos érvekkel. 69 A hazai nemzetiségek nyelvi öntudatosulásának egyik emléke Surddal (ma Zala, akkor Somogy) kapcsolatos. 1755—1779 között itt volt evangélikus lelkész Küzmics István, aki elsőként fordította szlovén nyelvre az Újszövetséget, amely aztán 1771-ben Halléban jelent meg. ,ü (Unokatestvére, Küzmics István, római katolikus esperesként s mint a szlovén nyelvű katolikus biblia és katekizmus fordítója vált ismertté és megbecsültté). 71 V. A világosság századának végén, a vázolt jelentékeny kulturális fejlődés ellenére sem alakulhatott ki nagyhatású, a magyar literatúra további sorsát is meghatározó zalai irodalmi élet. Létrejött azonban a magyar művelődés néhány olyan kis szigete, melynek ismerete nélkül nemcsak szűkebb hazánk, hanem a honi irodalom történetéről alkotott képünk is szegényesebb lenne. Az 1780-as években Balatonfüreden él Pálóczi Horváth Ádám, aki körül kis baráti, Írogató társaság jön létre, s aki levelezése révén pár esztendeig az egész magyar irodalom egyik központi alakjává is válik — még Kazinczy Ferenc előtt. 1790-ben a megye leghatalmasabb földesurasága, a Zrínyi birtokokat is épp megszerző Festetics György alezredes ellen indítanak fegyelmi vizsgála68 Ungarn im Spiegel deutscher Dichtung. Gros-Kanizsa und Leipzig, 1876. 89. 1. 09 Magyar piaristák a XIX. és XX. században. Szerkesztette Balanyi György. Bp. 1942. 27. 1. 70 Küzmicsről: Szabóky Elek—Mesterházy Sándor: Küzmics István ág. hitv. ev. lelkész és bibliafordító. Csurgó, 1911., és Zbomik Stefana Küzmica. Murska Sobota 1974 71 Géfin Gyula: A Szombathelyi Egyházmegye története. III. Szombathely, 1935. 234. 1.
