Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Németh József: Művelődés és irodalom Zala megyében a XVIII-XIX. század fordulóján
tulajdonos •— később nyomtatásban is megjelent •— jegyzéket állított öszsze. Német, francia, latin, görög, angol, olasz, kisebb részben magyar nyelvű kötetek kerültek akkor Szentbalázsról a megyeháza egyik kis szobájába. Ezek a jobbára díszes köntösű könyvek nemcsak a gyűjtők alapos nyelvtudásáról, hanem széles körű érdeklődéséről is tanúskodnak. Történelmi, jogi, természettudományi, szépirodalmi, filozófiai művek, térképek, metszetek címei egyaránt megtalálhatók a listán. Shakespeare, Klopstock, Lessing, Goethe, Schiller, Corneille, Racine, Molière, Voltaire, Rousseau, Pope, Swift műveinek meglétéből következtethetünk Skublics Imre és Károly biztos ízlésére, alapos világirodalmi tájékozottságára. Érdeklődésüket, az újság iránti fogékonyságukat az is jelzi, hogy Széchenyi Hitelével vitázó írásokat csakúgy beszerezték, mint Balázshy Jánosnak a 1831. évi koleralázadásról írt, épp akkor megjelent beszámolóját. 61 A nemes szándék, a Nemzeti Könyvtár végül nem valósult meg, noha már épületét is megtervezték. 62 A Megyei Levéltár azonban megőrizte nemcsak a könyvek mintegy felét, hanem az egyik könyvszekrényt is. A három részes, puritán szépségű, fehér, üveges, könyvekkel teli almárium felső részén a családi címer és felirat emlékeztet az elhatározásra: ,,Velikei és besenyői Skublics Károly adománya." Tudunk Spissich János és Tuboly László könyvtáráról is, de nagyságukat nem ismerjük, csak feltételezzük, hogy nem örökségként került hozzájuk, hanem tudatos gyűjtés eredményeként alakultak ki. 63 Császár Elemér közreadta Kisfaludy Sándor 1795-ből származó könyvtári jegyzékét, 64 annak későbbi állapotát, összetételét azonban nem ismerjük. Az egyelőre gyér zalai adatok is igazolni látszanak Kosáry Domokos summázatát: „Időszakunkban (1765—1790 között — N. J.) a széles mezőnyű köznemesség soraiból is többen kapcsolódnak be a könyvkultúrába, mint korábban. .. a XVIII. század második felétől kezdve már a köznemesség sorai közt is mind nagyobb számban találunk olyanokat, akik könyvekkel vagy egész váratlanul szép kis könyvtárral rendelkeznek." 65 A terület legjelentősebb gyűjteménye a keszthelyi Festetics könyvtár volt. Alapjait még Kristóf vetette meg, de országos mértékkel mérve is kiemelkedő értékké unokája, a korai reformkor egyik legjelentősebb főura, György fejlesztette. Nemcsak különös gonddal válogatta, hanem művészi szépségű termet is épített számára. Mégsem reprezentációra, hanem napi használatra szánta. Főleg a gazdálkodással kapcsolatos műveket gyűjtötte, az állományt szakosítva helyezte el, annak olvasását a Georgikon tanárai és tanulói számára is lehetővé tette. Jelentőségét utólag az is megnövelte, hogy hazánk mai területén a főúri te;1 Fülöp Géza: A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban, Bp. 1978. 200—211. 1. 12 Jakab Géza—Németh László Országos Nemzeti Könyvtárépítő mozgalom a reformkor elején Zalában. Magyar Könyvszemle 1958. 268. 1. 13 Horváth Ádám és Kazinczy Ferenc 1810-es években folytatott levelezésében erről több utalást találunk. 'Császár Elemér: Kisfaludy Sándor könyvtára 1795-ben. Magyar Könyvszemle 1908. 314—318. 1. > 5 Kosáry: 42. sz. jegyzetben hivatkozott mű 560. 1.
