Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Németh József: Művelődés és irodalom Zala megyében a XVIII-XIX. század fordulóján
Megközelítő adataink sincsenek a nemesség írástudásáról. Arra azonban jogosan következtethetünk, hogy a megye északkeleti, köznemesek lakta részén a műveltségi szint is magasabb lehetett, a nyugati, főleg göcseji területek szegény kisnemesei körében az írástudás alig különbözött a parasztokétól. Feldolgozással nem rendelkezünk, a levéltárban fennmaradt iratok, szerződések aláírásai nem cáfolják ezt. A vizsgált időszak helyzetére is enged következtetni Plander Ferenc esperes későbbi, 1838-ban rögzített megfigyelése. Plander Nován élt, jelentős kis-, szegény nemesi tömb közelében: .tudok olly nemes helységet, mellyben a Vármegye egy tisztes eskütjén kívül egyetlen férfiú találtatik, ki olvasni, írni tud — a többi az A-t sem ismeri, s mégis midőn a lefolyt évben is a nemes Vármegyének hazafiúi intézkedésének következésében is ezen helységet, melly lakásomtól nem több, mint két negyed órányi távolságra esik, a nép nevelése tárgyában magamhoz tanácskozásra hivatalosan felszólítottam és meghívtam, csak egy lélek sem jelent meg nálam — mint utóbb hallottam azért —-, mivel az attyok sem járt oskolába, még is nemes volt, így az ő fiai szinte oskolai tanulás nélkül is nemesek lesznek." 37 1770 táján került nyilvánosságra a felvilágosult abszolútizmus elhatározott szándéka a2 iskolaügy javítására. Ahogy a királynő a kancellárhoz írta: „Minthogy az ifjúság jó nevelésétől és oktatásától függ minden, és minthogy ezt az államra, vallásra és lelki üdvösségre nézve oly fontos tárgyat mindeddig magyar királyságomban oly nagyon elhanyagolták, a kancellária feladata lesz azokról az eszközökről gondoskodni, melyeknek segítségével ezt a bajt fokozatosan megszüntetni és a gyermeknevelést jobb karba lehessen hozni." 38 A megindult tanügyi reformok, a Ratio Educationis, az iskolaügy irányítására létrehozott külön szervezet munkájának eredményeként a megye iskolaügye is számottevő fejlődésnek indult. Az 1777-es összeírás a két évvel korábbinál már 25-tel több iskoláról tud, Zalaegerszegen 1770-től kezdve segédtanítót is alkalmaznak., a tanulók száma 38-ról 50—-70-re növekszik. (A bizonytalan számok nemcsak az összeírások pontatlanságát, hanem az iskolábajárás bizonytalanságát is jelzik.) Az igényesebb, tehetősebb zalai nemesek számára gondot jelentett gyermekeik iskoláztatása, hiszen a megyében 1765-ig középiskola nem működött. 30 Nemcsak Zalában, hanem Somogyban sem, legközelebb Kőszegen, Veszprémben és Pécsen volt lehetőség a középfokú oktatásra, de még a zalai gimnáziumok megalapítása után is a módosabb családok (Kisfaludy, Inkey) szívesen küldték gyermekeiket a jóhírű győri bencés gimnáziumba, vagy 1772 után Szombathelyre a premontreiekhez. Ritkán fordult elő, hogy egy tanuló mindvégig egyetlen iskolában végezze tanulmányait. Még a XIX. század első évtizedeiben is pl. Deák Ferenc Kőszegen, Keszthelyen, Pápán, Nagykanizsán tanult, majd a győri jogakadémián fejezte be tanulmá37 Plander Ferenc: Göcsejről. Zalaegerszeg, 1970. 24. oldal. (A tanulmány először a Tudományos Gyűjteményben jelent meg, 1838-ban). 38 Idézi Kotnyek, i. m. 19. 1. 39 Kapiller Imre: A nagykanizsai piarista gimnázium diákjai az iskola alapításától 1848-ig. Zalai Gyűjtemény 18. 1983. 145. 1.
