Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Németh József: Művelődés és irodalom Zala megyében a XVIII-XIX. század fordulóján
nyait. Nem csoda, hogy a hiányt érzékelve Bíró Márton veszprémi püspök már 1756-ban támogatta Szalapataki Nagy Mihály alispán, Hertelendy Gábor későbbi alispán, Kiss Pál egerszegi és Bedő Gergely nemesapáti plébános tervét, hogy a megyeszékhelyen gimnáziumot létesítsenek/' 0 E terv még 140 évig nem vált valóra, de 1765-ben megnyit a kanizsai, hét évvel később, 1772-ben pedig a keszthelyi gimnázium. A század utolsó évtizedében a megyehatárhoz közeli Csurgó kis gimnáziuma jelenti a lehetőségek további bővülését, főleg a református családok számára. Kanizsán a Batthyány család, Keszthelyen a Festetics família támogatása biztosította a gimnáziumok létrehozását, hosszú ideig a fennmaradást is. Keszthelyen a ferencesek, Kanizsán a piaristák tanítottak. A fenti hagyományok miatt utóbbiak a humán tudományok fejlesztésében, az iskolai színjátszás révén a magyar nyelv ápolásában, a felnőtt közönség Ízlésének formálásában is némi szerephez jutottak. Velük kapcsolatos a Zala megyei színjátszásról tudósító legelső feljegyzett emlék is. A Magyar Hírmondó 1781. október 10-i száma ír arról, hogy Nagykanizsán a szerzetesházban felnevelendő nemes ifjak elöljárója, Keszthelyi László piarista a nála lakó hat ifjú részére táncmestert szerzett. Tőle a szegényebb diákok is megtanultak táncolni. „Midőn múlt Sz. Mihály havának 21-dik napján ez esztendőbeli tanításnak vége szakasztatnék, akkor az említett 6 nemes ifjak a drezdai(?) udvarban hajdon francia nyelven játszatott Két vadászok (Les deux Chasseurs) nevezetű mesejátékot magyar és német nyelvre fordítva előállították, melyen azon kanizsai ifjúságnak tanítói mind a két nyelven ki is adtának, a játék után pedig megtanult mesterséges táncokkal kedveskedtek a nézőknek." Talán nem érdektelen, hogy Deák Ferenc első nyilvános szereplésének hírét is ugyanezen iskola egy hasonló előadásáról szóló tudósítás őrizte meg. A Hazai és Külföldi Tudósítások híradása szerint 1817. augusztus 31-én a tanteremben a környéken lakó főnemesség és a város előkelőbb polgárai jelenlétében a tanulók latin pásztori verseket szavaltak, ezt előbeszéd követte, melyben Deák Ferenc azt bizonyította, hogy az iskolai előadások milyen hasznosak, majd előadták Brühl és Kotzebue Talált gyermek vagy Süket iskolamester című darabját Bárány Péter átdolgozásában/ 1 Az előadásban Deák is szerepelt. A művelődés szempontjából jelentős tényező volt az értelmiség számának gyarapodása. „A feudalizmus korábbi fázisában is akadtak értelmiségiek: jogászak — évszázados perekkel —, lelkészek, orvosok, tanárok, tanítók. Most azonban az új szükségletek nyomán ezek sorai kibővültek és egyben kiegészültek újságírókkal, vízi mérnökökkel, műszaki és gazdasági szakemberekkel. S általában mind jobb, intézményesebb szakmai képzésben részesültek, mint korábban". 42 A 70-es években megszervezett királyi akadémiák, az 1770-ben meginduló hazai orvosképzés a magyar értelmiség kiművelésé40 Pehm József: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök élete és kora. Zalaegerszeg, 1934. 397—398. 1. 41 Idézi: Ferenczi Zoltán: Deák élete I. Bp. 1904. 36. I. "Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. század Magyarországon Bp. 1980. 322. 1.