Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Németh József: Művelődés és irodalom Zala megyében a XVIII-XIX. század fordulóján

nyait. Nem csoda, hogy a hiányt érzékelve Bíró Márton veszprémi püspök már 1756-ban támogatta Szalapataki Nagy Mihály alispán, Hertelendy Gá­bor későbbi alispán, Kiss Pál egerszegi és Bedő Gergely nemesapáti plébá­nos tervét, hogy a megyeszékhelyen gimnáziumot létesítsenek/' 0 E terv még 140 évig nem vált valóra, de 1765-ben megnyit a kanizsai, hét évvel később, 1772-ben pedig a keszthelyi gimnázium. A század utolsó évtizedében a megyehatárhoz közeli Csurgó kis gim­náziuma jelenti a lehetőségek további bővülését, főleg a református csalá­dok számára. Kanizsán a Batthyány család, Keszthelyen a Festetics famí­lia támogatása biztosította a gimnáziumok létrehozását, hosszú ideig a fenn­maradást is. Keszthelyen a ferencesek, Kanizsán a piaristák tanítottak. A fenti hagyományok miatt utóbbiak a humán tudományok fejlesztésében, az iskolai színjátszás révén a magyar nyelv ápolásában, a felnőtt közönség Íz­lésének formálásában is némi szerephez jutottak. Velük kapcsolatos a Zala megyei színjátszásról tudósító legelső feljegyzett emlék is. A Magyar Hír­mondó 1781. október 10-i száma ír arról, hogy Nagykanizsán a szerzetesház­ban felnevelendő nemes ifjak elöljárója, Keszthelyi László piarista a nála lakó hat ifjú részére táncmestert szerzett. Tőle a szegényebb diákok is meg­tanultak táncolni. „Midőn múlt Sz. Mihály havának 21-dik napján ez esz­tendőbeli tanításnak vége szakasztatnék, akkor az említett 6 nemes ifjak a drezdai(?) udvarban hajdon francia nyelven játszatott Két vadászok (Les deux Chasseurs) nevezetű mesejátékot magyar és német nyelvre fordítva elő­állították, melyen azon kanizsai ifjúságnak tanítói mind a két nyelven ki is adtának, a játék után pedig megtanult mesterséges táncokkal kedveskedtek a nézőknek." Talán nem érdektelen, hogy Deák Ferenc első nyilvános szereplésének hírét is ugyanezen iskola egy hasonló előadásáról szóló tudósítás őrizte meg. A Hazai és Külföldi Tudósítások híradása szerint 1817. augusztus 31-én a tanteremben a környéken lakó főnemesség és a város előkelőbb polgárai je­lenlétében a tanulók latin pásztori verseket szavaltak, ezt előbeszéd követte, melyben Deák Ferenc azt bizonyította, hogy az iskolai előadások milyen hasznosak, majd előadták Brühl és Kotzebue Talált gyermek vagy Süket is­kolamester című darabját Bárány Péter átdolgozásában/ 1 Az előadásban Deák is szerepelt. A művelődés szempontjából jelentős tényező volt az értelmiség számá­nak gyarapodása. „A feudalizmus korábbi fázisában is akadtak értelmiségi­ek: jogászak — évszázados perekkel —, lelkészek, orvosok, tanárok, tanítók. Most azonban az új szükségletek nyomán ezek sorai kibővültek és egyben kiegészültek újságírókkal, vízi mérnökökkel, műszaki és gazdasági szakem­berekkel. S általában mind jobb, intézményesebb szakmai képzésben része­sültek, mint korábban". 42 A 70-es években megszervezett királyi akadémiák, az 1770-ben meginduló hazai orvosképzés a magyar értelmiség kiművelésé­40 Pehm József: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök élete és kora. Zalaeger­szeg, 1934. 397—398. 1. 41 Idézi: Ferenczi Zoltán: Deák élete I. Bp. 1904. 36. I. "Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. század Magyarországon Bp. 1980. 322. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents