Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Németh József: Művelődés és irodalom Zala megyében a XVIII-XIX. század fordulóján

delkezőket számítjuk, akkor is csak 18,56. Arról nincs adatunk, hogy közülük mennyi volt a rendszeresen iskolába járó. Arról viszont tudunk, hogy a tanítók egy része képzetlen, pl. rokkant obsitos, a falu asztalosa, s szinte mindegyikük más feladatot is ellátott (harangozó, jegyző, kántor), ez magyarázza a tanuló nélküli tanítók létét is.

34 Részletesebben ismerjük Zalaegerszeg iskolájának adatait.

35 1743—1770 között a város tanítója Sárváry György, aki e feladata mellett kántor és harangozó is volt. Számos éven át ő viselte a város jegyzői tisztét, sőt többször ő vezette a város malmainak számadásait. 1770-ben is csak 45 tanítványa volt, noha Zalaegerszegen 1928, a hozzá tartozó filiákon pedig 1715 ember élt. Az iskola épülete — sárral bevert vesszőfonásos ház — a mellékhelyiségeken kívül mindössze két szobából állt, egyikükben a tanító lakott, a másikban a tanítás folyt. A művelődés ekkori szerepét, súlyát is jelképezheti ez a kis sövényház: a mai Marx tér 1. számú ház helyén állt, vele szemben már ott tornyosult a plébániatemplom, s nem messze tőle magasodott a vármegyeháza (ma: Megyei Bíróság) szépvonalú palotája. A szemben lévő sarkon nemrég fejezték be az emeletes (azóta megnagyobbított) plébániaházat. Az írás, olvasás mértékére némi támpontot ad Benda Kálmán vizsgálata.

36 1768-ban Mária Terézia elrendelte, hogy egy kérdőív alapján mérjék fel a falvak és mezővárosok helyzetét, földesúri terheit. A bemondás alapján készült válaszokat az elöljáróság tagjainak aláírásukkal kellett igazolniuk, aki pedig nem tudott írni, az a kor szokása szerint neve mellé keresztet tett. így a válaszlapokból megállapítható, hogy egy-egy község elöljáróságából hányan tudták legalább a nevüket leírni. Benda néhány megyében kiszámolta azon falvak százalékos arányát, amelyekben az elöljáróságból legalább egy, illetve három, vagy annál több ember maga írta alá a nevét: Legalább egy: Három, vagy annál több: Sopron 49,0 28,0 Fejér 13,0 3,3 Tolna 9,0 2,0 Veszprém 8,0 4,6 Zala 2,7 0,5 Baranya 1,5 0,0 Noha e számok csak sok egyéb megfontolással együtt értékelhetők igazán, annyi mindenképpen kiderül, hogy még a községi vezetőségbe beválasztott, tehát a többiek közül kitűnő, feltételezhetően idősebb férfiaknak is csak a töredéke rendelkezett az írás legelemibb ismeretével. 34 Kotnyek adatai alapján számítva. 35

Degré Alajos—Simonffy Emil: A zalaegerszegi Központi Elemi Iskola története (1690—1949). Zalaegerszeg, 1975. 36

Benda Kálmán: Emberbarát vagy hazafi? Tanulmányok a felvilágosodás korának történetéből. Bp. 1978. 287—308. Az itt kivonatosáéi közölt táblázat a 297. oldalon.