Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Németh József: Művelődés és irodalom Zala megyében a XVIII-XIX. század fordulóján

A köznemesség soraiból csak a század utolsó negyedében emelkedik ki néhány műveltebb, literátus família, akiknek nemcsak a megye közéletében volt erjesztő hatásuk, hanem már az irodalomban is szerepet vállaltak. (Spissich,

25 Hertelendy, Tuboly,

26 Csutor, Deák stb.) Kúriáikból, kis udvarházaikból mára csak néhány maradt fenn: Deák szülőháza Söjtörön, lakóháza Kehidán, a Farkas családé Kiskutas—Kálócfapusztán.,

29 a Bezerédyeké erősen átalakítva Kisgörbőn, a Forintos famíliáé ugyancsak átformálva Mihályfán, a többit lebontották, vagy felismerhetetlenül átépítették.

30 Szerencsére majdnem változatlanul áll fenn, múzeummá alakítva emlékeztet hajdani szülöttére, lakóira Kisfaludy Sándor sümegi hajléka.

31 III. A század zalai iskoláiról részletesebb feldolgozással még nem rendelkezünk, noha a különböző összeírások, főleg az egyházlátogatási jegyzőkönyvek (canonica visitatio) igen sok értékes adatot rejtenek,

32 egy részüket Kotnyek István használta fel.

33 A rendelkezésünkre álló adatok az alsófokú oktatásban nem mutatnak számottevő eltérést az ország többi részétől. 177ü/71-ben Zala megye 519 helységében 146 iskolát írtak össze. (Somogyban 139, Veszprémben 164.) Egy másik kimutatás szerint a megyében 1770ben 569 településen 104 pap és 170 tanító élt, vagyis a falvak 30%-ban lakott tanító. (Ugyanez Vasban 36, Somogyban 46%.). Az adatokból csak óvatosan vonhatunk le következtetéseket. Egyrészt az összeírások sem pontosak, hiszen a települések száma közt is 49 eltérés van (majdnem 10%), másrészt ekkor a városokban több tanító is élt, ugyanakkor a kis, egymáshoz közeli falucskák gyermekei esetleg a szomszéd falu iskolájába is járhattak. Az iskoláztatás mennyiségére, minőségére is több joggal következtethetünk abból, hogy sok tanítónak egyetlen tanítványa sem volt, így aztán egy tanítóra mindössze 9,86 tanuló (összesen 1440) jutott, ha csak a tanítvánnyal ren^Rövd életrajza: Bátorfi Lajos: Adatok Zala megye történetéhez. V. Nagykanizsa 1878. 3—8. 1. Életére, főleg 1790—1797 közötti működésére vonatkozó számos adat talál/ható a Martinovics mozgalommal kapcsolatos forráskiadványokban, József nádor irataiban stb. 2G Tuboly Lászlóról több adat: Péterffy Ida: Horváth Ádám levelezése „poétriái

val". Göcseji Helikon 7. 1973. 27 Mózsa Ernő: Tsutor János ismeretlen verses levele Pálóczi Horváth Ádám hagyatékából Somogy Megyei Könyvtár Évkönyve 1960/61. Kaposvár, 1962. 65—76. 1. A Csutor család Salomváron élt. 28 Deákról, szülőházáról, kehidai házáról: Ferenczi Zoltán: Deák élete. I. Bp. 1904. ^Farkas Sándorné Dóczi Terézia tagja volt a Horváth Ádám által szervezett Göcseji Helikonnak. Versei, életrajzi adatai Péterffy i. m. (v.o. 26. sz. jegyzet.) A Farkas kúriát az 1980-as években eredeti formájában, pihenőház céljára helyreállította Kiefer Ferenc. ^Németh József: Zala megye műemlékei. Zalaegerszeg, 1979. 31 Kisfaludy Sándorról: Fenyő István: Kisfaludy Sándor, Budapest 1961. 32 Számos adat található az egyháztörténeti művekben is; főleg a kapornaki, a tihanyi és a zalavári apátság történetében. 33 Kotnyek István: Alsófokú Oktatás Zala megyében 1918-ig. Zalai Gyűjtemény 9. Zalaegerszeg, 1978. 15—42. L