Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Németh József: Művelődés és irodalom Zala megyében a XVIII-XIX. század fordulóján

(vagy kápolna) található, ezek közül 53 épült fel 1750—1800 között, további 38-at pedig ez idő alatt átépítettek, kibővítettek.

8 Mindez összefüggésben van a Zalában is nagy ütemben meginduló rekatolizációval. Bíró Márton 17 esztendős veszprémi püspöksége idején (1745— 1762) a mai Zala területén 16 plébániát helyreállít és 6 újat szervez, 29 régi templomot rendbehozat és 23 újat építtet. A reformátusoktól visszafoglalt 12 templomot, 2 imaházat, lerombolt 5-öt, elűzött 10 lelkészt, megszüntette a máshitűék vallásgyakorlását 10 helyen.

9 Bíró idején ölt nagyobb arányokat az (új vagy helyreállított) templomok díszítése is. A Szapáryak bőkezűsége hívja Szécsiszigetre a jó szobrászokat, valamint Pöcklt, a neves festőt, Zalaapáti bencés urai pedig Möcköt, I. M. Schmidtet nyerik meg templomuk díszítésére. Meglepő, hogy Dunántúl népszerű mestere, Dorffmaister István, osztrák származású festő (1729—1797) mennyit dolgozik, csak zalai falképeiből egész életmű kerekednék ki. Közel négy évtizedes működésének legszebb emlékei Türjén, Kiskomáromban, Nován maradtak fenn, de keze nyoma, vagy legalábbis hatása, tanítványainak munkája látható Ormándlakon, Galambokon, Nagylengyelben is.

10 Különösen jelentős novai munkája: a nagyméretű, de külső megformálásában középszerű templomot az ő ecsetje emelte nagyhatású, lenyűgöző barokk alkotássá. Feltűnő, hogy milyen gyakran alkalmazza a festett architektúrát, s szinte mindenütt szerepelteti a magyar szenteket, legtöbbször a grisailleben megfestett Istvánt, Lászlót. Előbbi azzal függhet össze, hogy a barokk pompát a megrendelők csak a márványnál olcsóbb festékkel tudták felidéztetni, utóbbi a magyar szentek nagyobb helyi kultuszával magyarázható.

11 Johann Ignaz Cimbal Pákán, Tornyiszentmiklóson és Zalaegerszegen dolgozott, zalai munkásságának elemzését nemrégiben Kostyál László végezte el.

12 A Rákóczi-szabadságharc után a megyében érdekelt régi vagy az új adományok szerzésével birtokossá vált főúri családok (Batthyányak, Althanok, Esterházyak, Feketék, Szapáryak) nem Iáiknak tartósan Zalában, így udvartartásuk nem itt székel: hatalmuk, vagyonuk kulturális kisugárzása is csekély. Mégis máig fennmaradt néhány jelentősebb kastélyuk. Pl. ez időben épült Szécsisziget, Letenye, Zalaszentgrót. Kivételt jelent a tüneményes gyorsasággal felemelkedő Festetics família, amely Keszthelyt választva székhelyül az egyébként jelentéktelen kisvárost felvirágoztatja, s majd György révén kulturális központtá is emeli. 8 Németh József: Zala megye műemlékei. Zalaegerszeg, 1979. adatai alapján. 9

Pehm József: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök élete és kora. Zalaegerszeg, 1934. adatai alapján. 10 Fábián Mária: Dorffmaister művészi munkássága a szombathelyi egyházmegyében, Vasi Szemle III. 1936. 16—36., 196—204. 1. 11 Szmrecsányi Marianne: A novai templom és falképei. Bp. 1935., és Németh József: Zala megye műemlékei Zalaegerszeg, 1979. 8—9. 1. 12 Kostyál László: Johann Ignaz Cimbal Zala megyében. Zalai Múzeum 1. 1987 179—189. 1.