Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Németh József: Művelődés és irodalom Zala megyében a XVIII-XIX. század fordulóján

Festetics életrajzát jól ismerjük Szabó Dezső" ma is jól használható mo­nográfiájából, 13 sokszínű egyéniségét Sági Károly tanulmányából, 14 művelő­dési, irodalmi jelentőségét Klempa Károly dolgozatából, 15 Keresztúry Dezső előadásaiból. 16 A korszak íróihoz fűződő kapcsolatait közel hét évtizede sok érdekes adattal elemezte Négyessy László a Helikoni ünnepségek tiszteletét megörökítő emlékmű felavatására kiadott kötetben. 17 Megjelenés előtt áll Cséby Géza sok új megfigyeléssel gazdag tanulmánya is a Helikon ünnep­ségekről. Részletes feldolgozások készültek Festetics legnagyobb művéről, a könyvtárról és a Georgikonról is. 18 Utánuk feleslegesnek tartom a témakör újabb összefoglalását, de talán nem lesz haszontalan néhány mozzanat fel­idézése, a további kutatás lehetőségének jelzése. Ezeknek egy részére utal­tam „Festetics és a magyar kultúra" című dolgozatomban. 17 Festetics a kortársai által is többször elismert műveltségét a kor leg­jobb tanintézetében, a bécsi Terézianumban alapozta meg, melynek 1768— 75 között volt növendéke, egyik tanulótársa több éven át Széchenyi Fe­renc. 20 Apja nem elégedett meg, hogy fia az iskola szabályzata által előírt tantárgyakat megtanulja, hanem oktatására Ürményi Józsefet, Majláth Já­nost, Kollár Ádám Ferencet is felkérte. Megtanult németül, latinul, franciá­ul, olaszul és angolul is, 21 Olvasottságára nemcsak néhány fennmaradt könyvjegyzékéből következtethetünk, hanem ránk maradt egy engedély is, mely szerint az indexre tett könyvek forgatására is lehetőséget kapott. Szel­lemi táplálékát nemcsak a klasszikus írók művei jelentették, hanem a leg­jelesebb kortársi, felvilágosodott literatúra is. Kollár Ádám tanítványa „hi­hetetlen tanulási képességeiről" emlékezik, kortárs ismerőse, Kövér János vörsi plébános szerint „tanult majd-majd az emberin fölyül." 22 Szellemi frissességét, széleskörű érdeklődését idős korában is megőrizte. Richard Bright angol orvos, utazó jegyezte fel 1815-ben, az immár 60 esztendős Fes­teticsről: ,,S a gróf kitűnően van mindenről értesülve és jobban ismeri a mi szigetországunk politikai viszonyait, mint én magam." A tudásnak ez a tisztelete és szeretete munkálkodott benne, amikor tá­mogatta Keszthelyen a ferencesek, majd a premontreiek gimnáziumát, 13 Saabó Dezső: A herceg Festetics-család története. Bp. 1928. 199—313. 1. 14 Sági Károly: Festetics György élete, kulturális és politikai törekvései, In: Geor­gikon 175. Bp. 1972. 13—41. 1. 15 Klempa Károly: Die kulturpolitischen Bestrebungen des Grafen Georg Feste­tics. Győr. 1939. 16 Keresztúry Dezső: Festetics György és a magyar irodalom. In: örökség. Magyar író-arcképek. Bp. 1970. 24—39. 1. 17 Négyesy László: Gróf Festetics György a magyar irodalomban. In: Keszthelyi Helikon. Keszthely 1925. 37—236. 1. 18 Sülé Sándor: A keszthelyi Georgikon 1797—1948. Bp. 1967. Gsiki László: A keszthelyi Georgikon története. In: Georgikon 175. Bp. 1972. 43—60. 1. Klempa Károly: A Keszthelyi Festetics Könyvtár. Keszthely. 1938. 19 Horizont, 1989. 3. 179—183. 1. Festetics egyéniségének megrajzolásával főleg e dol­gozatomra támaszkodtam. 20 Szabó Dezső: i. m. 200. 1. 21 U.o. 201. 1. 22 Idézi Sági, i. m. 16. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents