Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Németh József: Művelődés és irodalom Zala megyében a XVIII-XIX. század fordulóján

ban a „nemzetietlen kor", a „gazdasági, politikai hanyatlás", az „erkölcsitársadalmi hanyatlás" minősítések is fellelhetők. E dolgozat jellege sem, terjedelme sem teszi lehetővé ezen elmarasztalások indítékainak elemzését, ezért csak jelezzük, hogy Zala megye történetének vizsgálata alapján is Kosáry Domokos véleményét tartjuk meggyőzőnek: ,,A XVIII. század Magyarországon is növekedést, emelkedést hozott magával, és hogy a felvilágosodás új jelenségei nem meglepetésszerűen, valaminő váratlan ugrás eredményeként tűntek fel művelődésünk történetében."

5 A vizsgált évszázadban a lakosság száma legalább kétszeresére nőtt annak ellenére, hogy nemcsak ide, hanem innét is számottevő volt az elvándorlás a még inkább elpusztult, még lakatlanabb területekre. A tudatos, tervszerű telepítés elsősorban magyarokat hozott e tájra, kisebb részben (pl. Csácsra, valamint a Kanizsától északra elterülő néhány faluba) németeket is. A megye déli, szinte teljesen kipusztult sávjába horvátok vándoroltak.

0 Megkezdődött az erdők irtása, megnőtt a művelt földek területe. Üj növényfajták honosodtak meg és terjedtek el, a kukorica és krumpli a század végére nemcsak magyar növénnyé vált, hanem bővebb, biztosabb termése révén a korábban oly gyakran pusztító éhínséget is szinte teljesen elfeledtette.

7 A század közepére, második harmadának végére már nemcsak a megnövekedett számú lakosság, az újra benépesedett falvak, a táj arculatát is megváltoztató egyre több szántóföld és gondozott legelő jelzi a gyarapodást, hanem az egyházi és világi építkezések is. A sort a kanizsai ferencesek kolostora nyitja meg még a század elején, a 30-as években elkészül a búcsúszentlászlói, a következő emberöltőben a tihanyi, nagykapornaki, türjei, keszthelyi szerzetesház. Velük egy időben több tucatnyi, a középkorból fennmaradt, a török időt, ha romosán is átvészelt templomot újjáépítenek. (Pl. Zalaháshágyon, Csácson, Egerváron, Zalaszentmihályon, Zalamindszenten, Nagykapornokon, Pakodon, Zalavégen, Dióskálon, Petrikeresztúron, Vasboldogasszonyon, Csatáron, Csesztregen, Nagygörbőn, Reziben, Várvölgyön, Keszthelyen stb.) Hamarosan megindult az új plébániatemplomok építése is. Zalaegerszegen, Pákán, Szécsiszigeten, Bánokszentgyörgyön, Becsehelyen, Gelsen, Hahóton, Lentiben, Letenyén, Nagylengyelben, Nemesapátiban, Pusztamagyaródon, Tornyiszentmiklóson, Zalaapátiban, Zalabéren, Nován, Zalaszentgróton, Zalaszentbalázson, Szentgyörgyváron, Kisgörbőn és számos más helyen készül el az új istenháza. A megyében ma 118 műemlék-templom 5

Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 1980. 28. 1. Ugyanitt összefoglalja a XVIII. század megítélésével kapcsolatos különböző álláspontokat is. y

Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája. Zalai Gyűjtemény 20. 8—11. 1. 7

A korszak mezőgazdaságáról: Bakács János: Mezőgazdasági fejlődés. In: Magyar művelődéstörténet IV. Barokk és felvilágosodás. Bp. é. n. 193—212 1. Takács Lajos: Irtásgazdálkodásunk emlékei: Bp. 1980. (sok zalai adattal.) A kukorica elterjedéséről: Balassa Iván: A magyar kukorica. Bp. 1960. (Zalai adatokkal is.) A burgonyáról: Kosta László: A burgonya Magyarországon. Bp. 1980. 17— 39. 1.