Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Bilkei Irén: Adatok a középkori és kora-újkori egyetemjárás és litterátus műveltség történetéhez Zalában
gyalja Tonk S. (4). Mellette ismertek többek között Szeged szabad királyi város, 53 az egri püspökség, 5 '' a győri egyházmegye,-' 5 Esztergom 56 és Buda 57 egyetemjárói. Kubinyi A. az egyetemjárást a városoknak a településszerkezeti 'hierarchiában elfoglalt helyével hozta összefüggésbe. Adatai között a zalai mezővárosok közül Alsólendva szerepel, aminek kulturális jelentősége már többször látható volt. A zalai egyetemjárók névsorában, az általuk látogatott egyetemeken, az egyetemjárás időbeli megoszlásában éppen az említésre méltó, hogy egy olyan területről, ahol nincs igazi kulturális központ, a társadalom szükségletei alapján a középkori egy etem járásnak ugyanolyan tendenciája és háttere tűnik elő, mint a nagyobb kulturális jelentőségű területeken. Ezt a tendenciát valószínűleg nem fogja módosítani majd a teljes anyag vizsgálata sem. A középkori Zala írástudói és helybéli szellemi tevékenységük a világi munkaköröket betöltő litteratus műveltségűek között foghatók meg. A litteratus műveltség megszerzése és az ilyen irányú ismeretek gyakorlása a két zalai hiteleshely tevékenységéhez kapcsolódik. Ez a litteratus műveltség a jellemzője a középkori Zala szellemi életének. Magasszintű önálló szellemi értékeket kevés kivételtől eltekintve nem hozott létre, majdnem teljesen recipiáló jellegű volt és a gyakorlati életet szolgáló praktikus tevékenységben realizálódott. Kiindulópontja és színtere pedig a két zalai hiteleshely, Zalavár és Kapornak voltak. Dávid K. művészettörténeti ismérvek alapján is úgy véli, hogy a középkori Zala szellemi életét két központ határozta meg: Veszprém és Zalavár. 60 Joggal feltételezhető, hogy a középkori Zala kulturális életének az irányító centruma éppen a két hiteleshely volt, amit további kutatásaim remélhetőleg meg fognak erősíteni. Rövidítésjegyzék Kubinyi 1968 — Kubinyi A.: Polgári értelmiség és hivatalnokréteg Budán és Pesten a Hunyadi- és a Jagelló-korban. Levéltári Közlemények 39., 1968., 205—227. Kubinyi 1971 — Kubinyi A.: A középkori magyarországi városhálózat hierarchikus térbeli rendjének kérdéséhez. Településtudományi Közlemények 23., 1971., 58 —78. 53 Bálint S.: Sze_ged reneszánszkori műveltsége. Humanizmus és reformáció (Bp., 1975.) 65—84. 54 Kovács B.: Studensek, magisterek, doctorok. Archívum. A Heves Megyei Levéltár Közleményei 11., 1983. 5—41. 55 Erőss I.: A középkori Győregyházmegye diákjai külföldi egyetemeken. Vigília 26., 1961. 726—730. 68 Körmendy K.: Literátusok, magiszterek, doktorok az esztergomi káptalanban, in: Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról. (Bp., 1986.) 176—202. "Kubinyi 1968., 207—208. 58 Kubinyi 1971. 5 9 Németh 1978., 47. 60 Dávid K.: Adatok Zala megye középkori művelődéstörténetéhez ZGy 6. 1976., 157 —165.
