Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Megyeri Anna: Egy kisvárosi fényképész, Serényi Árpád (1897—1941)

tagjaival aláíratva."

29 A képeket egy pengőért árusították a könyvesboltokban, a Kuliffay drogériában, valamint meg lehetett vásárolni Borbély Györgynél is. Fényképészünk a történelmi emlék bevételét a szoboralap javára fizette be.

30 Sok kortárs fényképészhez hasonlóan Serényi szívesen küldte külföldi kiállításokra képeit. A Magyar Fotográfia kritikusa beszámolt a Göteborgban rendezett nemzetközi fényképkiállításról, 'ahol a magyar kiállítóknak egész sora vett részt, akiknek a képeiből a zsűri 21 darabot fogadott el és állított ki. A budapesti Boronkay Kálmán, Pécsi József, a debreceni Gissner Gyula mellett Serényi Árpád nevét is említi. „Ebből a névsorból kitűnik — olvashatjuk —, hogy a vidék is szépen fejlődik és eléri azt a nívót, amelyet a főváros reprezentál."

31 Serényi a kiállításon „két gyönyörű brómolajnyomású" képpel vett részt. „Az egyik kép egy zalai malomrészlet, a másik pedig zalaegerszegi városrészletet (teknőárus cigányok a főtéren) ábrázol". Serényit a képek elfogadásán kívül más kitüntetés is érte, ugyanis a stockholmi svéd múzeum felkérte, hogy engedje át képeit a múzeumban való bemutatásra."

32 Egy másik helyi újság is nagy megelégedéssel számolt be a mester külföldi kitüntetéséről és „merész" újításáról. „Ezentúl nevezetesebb ünnepélyeken és sportversenyeken Serényi fotónkat már mozigéppel látjuk majd, s alkalomadtán a helyi moziban nézhetjük magunkat." Mozireklám és sok gyermekportré is készült a felvevő segítségével. „Serényi újításaihoz gratulálunk. Nagy jövőt jósolunk néki annyiból is inkább, mert külföldön már minden nagy fényképész mozifelvevővel dolgozik. Tehát városunk megint egy új dologgal előzte meg a többi hozzánk hasonló városokat."

33 Kérdéses, a tudósító mennyire volt tájékozott a korabeli fotóséletben. Ettől függetlenül a pénzgondokkal küzdő, lakosainak szerény lehetőségeket kínáló, rossz közlekedése miatt elzárt városnak nagy szüksége volt az ilyesféle önbizalomnövelő hírekre. Városunk vezetői lakóhelyük fellendülését is várták attól, ha az eddig elfeledettnek tartott Göcsejt megismertetik az ország lakosságával, akik ezentúl turistaútjaikon Zalaegerszeget is felkeresnék. Ezzel az elképzeléssel függött össze Serényi Árpád egyik megbízatása. A Vármegyei törvényhatósági Iskolánkívüli Népművelési Bizottság felkérte arra, hogy felvételeket készítsen Göcsejről és Zalaegerszegről. A megyeszékhelyen 1924-ben hozták létre a népművelési bizottságot a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletének hatására.

3

'

4 Az 1922-ben kelt a

ZimU 1928. febr. 17. 5. p. :!(I

A szoborbizottság 1907-ben jött létre azért, hogy Deák Ferenc már meglevő szobra mellett Csány Lászlónak, a szabadságharc vértanújának is szobrot állítsanak méltó megemlékezésül. A bizottság titkára Borbély György gimnáziumi tanár volt. A pénz évek alatt összegyűlt ugyan a tervezett műalkotásra, de később a háború, majd az infláció elvitte. Istók János szobrát így csak 1931-ben sikerült felállítani. = Béres Katalin: a Zalaegerszegi kisiparosság a Magyar Paizs tükrében, Egyetemi szakdolgozat, 1983. GMA 999—83. :;1 MF 1929. nov. 5. 15. p. 32 ZmU 1929. nov. 8. 3. p. 33 Zalai Élet, 1929. dec. 23. 6. p. 34 ZmU 1924. okt. 11.