Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Megyeri Anna: Egy kisvárosi fényképész, Serényi Árpád (1897—1941)

rendelet nyomán megyénként felállított bizottságok feladata az volt, hogy a hatóságok területén fekvő községek, városok s az ezekhez tartozó népesebb puszták írni-olvasni nem tudó lakossága részére analfabéta tanfolyamot, ismeretterjesztő előadást, liceális előadást szervezzenek.

35 Az alispán egyik jelentése szerint a népművelő munka vezető gondolatai között szerepelt" népünk nemzeti öntudatának, tisztultabb erkölcsi felfogásának nevelése, illetve ápolása, a műveltség alappilléreinek megvetése."

36 A nemzeti öntudat fejlesztésének is jó segítője lehetett a bizottság terve, hogy fényképeken örökítsék meg Göcsej szépségeit, nem utolsósorban segítve ezzel Zala megye nyugati vidékének propagandáját. 1932. július 22-én kezdődött meg a munka. Fára József főlevéltárnok, Bődy Zoltán vármegyei aljegyző, Lillik Béla népművelési titkár bejárták Göcsej egyharmad részét, s mintegy 70 felvételt készítettek különböző „néprajzi tárgyakról és tájszépségekről."

37 „Szebbnél szebb s meglepőbbnél meglepőbb részletek kerültek Serényi mester lencséje elé, aki nagy lelkesedéssel végezte a nagy figyelmet igénylő és fárasztó munkát."

38 A következő évre sikerült elkészíteni egy diapozitívbál álló sorozatot is, melyet 1933. szeptember 30-án a népművelési bizottság közgyűlése után az Edison moziban mutattak be a bizottság tagjainak Fára József levéltáros összekötő szövegével kísérve.

39 „A hatalmas képsorozat s annak nagysikerű csoportosítása, a hozzáírt szöveggel, megismerteti előttünk a méltatlanul elfelejtett, de most már felfedezett Göcsejt. ... A fölvételek pompásan rajzolják elénk a régi göcseji építészeti stílust, a göcseji ember házi berendezését, különféle munkáját, még a kender és len fonását is. Láthatjuk az utak mellett a nép mély vallásosságának kifejezőit, a szép feszületeket, majd a tipikus haranglábakat. Láthatjuk végül Göcsej gyomrát, Zalaegerszeget is", — olvashatjuk a sorozatról írott beszámolóban.

40 A diákat 1934 elejétől különböző helyeken bemutatták. A hírlap szerint mindenütt nagy sikert arattak, a rivális városban Nagykanizsán csakúgy, mint Sümegen és az ország két „kultúrgócpontján" Pécsett és Budapesten. A fővárosban a Magyar Mérnök- és Építészegylet építészeti és geodéziai szakosztályának, kérésére tartottak előadást.

41 A kultuszminisztérium is nagy örömmel fogadta az ismeretterjesztésnek ezt az új formáját. A sorozatból három példányt rendelt azzal a céllal, hogy alkalomadtán kikölcsönözhesse azt különféle egyesületeknek, köröknek.

42 A göcseji képsorozatból 1934-ben művészi képeslapokat is adott ki a bizottság, hátlapjukon kis térképekkel és felirattal. Ezek — írta egy jelentés — „nemcsak vármegyénk, csonka hazánk, hanem egyes külföldi államok érdeklődését is felkeltették".

43 A tervezett képeslapsorból először csak 10 darab 35 Zalavármegyei Hivatalos Lap (Tovább ZHL) 1920. 110. p. 36

ZHL 1935. 52. p. 37 ZmU 1932. júl. 29. 2. p. 38 ZmU 1932. júl. 30. 2. p. 39 Fára József: Göcsej földje, népe és népművészete: ismeretterjesztő előadás vetített képeikkel. 21. p. 40 ZmU 1933. okt. 1. 1. p. 41 ZmU 1934. febr. 14. 3. p. 42 ZmU 1943. febr. 1. 2. p. 43 ZHL 1935. 36. p.