Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Megyeri Anna: Egy kisvárosi fényképész, Serényi Árpád (1897—1941)
1938-ban Antal József, Bendli István, Merkler Ferenc, Serényi Árpád, özv. Saly Viktorné, Vajda D. nevét olvashatjuk egy ipartestületi meghívón. 22 Közülük Antal József főként a vidéket járta masinájával. Serényi sikereihez nagymértékben hozzájárult az, hogy nemcsak műtermében fényképez, hanem rendszeresen részt vesz a városban rendezett kiállításókon. 1927-ben például Karlovits Ferenc amatőrfényképésszel és Vajda fényképésszel együtt szerepelt a vármegyeházán rendezett Műkiállításon. 23 Bevételi forrást jelentett számára, de népszerűségét mindenképpen növelte, hogy nemcsak részt vesz Zalaegerszeg társadalmi életében — tagja volt az Ipartestületnek, az Iparos Körnek, a Katolikus Legényegyletnek és a Sportegyletnek 24 —, hanem jelentősebb mozzanatait meg is örökítette. Abban az időben egyik legnagyobb esemény városunk életében a ferences templom és kolostor építése volt. Az épületegyüttest dr. Kotsis Iván műegyetemi tanár tervezte. A Magyar Építőművészetben megjelent méltató cikk kapcsán Pesthy Pál egerszegi újságszerkesztő így írt róla: „a finom francia barokk stílű templom nemcsak művészeti, erkölcsi, hitéleti szempontból megbecsülhetetlen kincs, de olyan attrakció is, amely méltán keltheti fel a figyelmet minden idegenben a város meglátogatására." 25 Az 1925—26-ban épült templom szentelésére 1927. szeptember 25-én került sor. Ezt követően Serényi díszes kiállítású albumot szerkesztett 26 46 fényképpel, melyek az ünnepséget, néhány jeles vezetőt — Bődy Zoltán alispánt, Pehm József apátplébánost 27 , gr. Batthyány Pálné zalacsányi földbirtokost, az építkezés támogatóját, P. Deák Szulpic első gardiánt, Czobor Mátyás polgármestert —, a Templomépítő Bizottságot és a város mutatósabb részeit, jelentősebb középületeit örökítették meg. Utóbbiakról az alájuk nyomtatott szöveg azt is elárulta, mikor épültek. Az albumhoz Czobor Mátyás és Pehm József írt néhány soros bevezetőt. „A hosszú mozdulatlanság és fájó mostohaság után nekilendülő Zalaegerszeg városnak — nevezetes esztendejéből, 1927-ből bocsátjuk nyilvánosság elé díszalbumunkat. A képek között meghúzódik és beszél a százados mulasztás, a képeken tavaszi nekilendülés, stílusra, szépre való törekvés lép elénk." Az albumot azoknak szánták, akik „szeretik Zalaegerszeg múltját és áhítják, elősegítik szebb jövőjét." Serényi a képeskönyv bevételének 10 százalékát a templomnak ajánlotta fel. Péhm apátplébános az albumot elküldte Zita királynénak, aki ezért köszönetet mondott neki. 28 (Az új templom szószéke ugyanis Zita ajándékaként került Zalaegerszegre.) Áldozatkészségéről és hazafiúi érzelmeiről tett tanúbizonyságot akkor is, amikor reprodukciót és 100 nagyítást készített Csány László portréjáról „természetesen tartós színekkel, remekül kidolgozva a Csány-szoborbizottság 22 Zala Megyei Levéltár, (Továbbiakban ZML). Polgármesteri különkezelt iratok. 23 ZmU. 1927. dec. 31. 3. p. 24 A magyar ipar almanachja, Bp. 1929. 493 p. 25 ZmU 1928. ápr. 29. 1. p. 26 Zalaegerszeg rt. város 1927. Fényképalbum a Megyei Könyvtár helyismereti gyű j teményében. 27 Később Mindszenty József hercegprímás. 28 ZmU 1930. okt. 4. 2. p.
