Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Megyeri Anna: Egy kisvárosi fényképész, Serényi Árpád (1897—1941)

Kísérletező kedvéről árulkodott jelentkezése az 1926-ban megrendezett II. Magyar Fényképész Kongresszus kézműipari tárlatán, ahol bemutatta találmányát, egy modellforgatót.

10 Használata megkönnyítette a fényképészek munkáját, mert nem kellett a modellt háromszor, négyszer is felállítani, ami nemcsak a modellnek, hanem a fényképésznek is kellemetlen lehetett. A szerkezetet, egy 9 centiméter magas, 110 centiméter átmérőjű fakorongot könnyűszerrel, lábbal lehetett mozgatni és rögzíteni. „A magyar teremtő erő műtermi segédeszközeink számát egy igazán hézagpótló darabbal szaporította" — méltatták a dicsérő sorok.

17 Első önálló hirdetése 1926 októberében jelent meg a helyi újságban: „Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy özv. Saly Viktornéval fennállott társas szerződésem megszűntével a Batthyány utcában (plébániatemplom közelében) a Szalay és Dankovits bútorraktára mellett szakszerűen felépített, teljesen modem és a legkényesebb ízlést is kielégítő fényképész műtermet nyitottam. Tisztelettel kérem a nagyérdemű közönség szíves pártfogását".

18 Az újság következő számában természetesen Saly Viktorné is jelentkezett hirdetésével, hosszasan részletezve műtermének magas színvonalú szolgáltatásait.

91 A különválás gyűlöltséget szült, Salyné és leányai sosem tudtak megbocsátani volt alkalmazóttuknak, aki állítólag sértő módon konkurált velük. Már azt is tisztességtelen lépésként ítélték meg, hogy ugyanabban az utcában nyitott üzletet néhány házzal odébb, a városközponthoz közelebb. Pedig az idő múlásával Serényi egyre elismertebb lett, mind több megrendelést kapott, ezzel is nehezítve az itt élő fényképészek amúgy sem rózsás helyeztet. Zalaegerszegen, megyeszékhely lévén, sok tisztviselő élt, mellettük főként kisiparosok, kereskedők, földművesek jelentették a város lakosságát, valamint a megrendelők körét.

20 A városban 1924-ben hat fényképész dolgozott. Ezek: Antal József, Serényi Árpád, özv. Saly Viktorné, Merkler Ferenc, Vajda D., Vajda Izidor.

21 111 MF 1926. szept. 6. 5—6. p. 17 MF 1926. júl. 5. 10. p. 18 ZimU 1926. akt. 16. 3. p. Műtermének pontos címe: Batthyány u. 4. 19 „Van szerencsém a n.é. közönség szíves tudomására hozni, hogy fényképészeti műtermemet régi társamtól különválva, új fővárosi erő vezetésével tovább fenntartom. Műtermem technikailag teljesen modernül felszerelve a legkényesebb ízléseket is ki fogja elégíteni. Műtermemben készülnek a legművészibb fényképek, fényképnagyítások, német fotoskitz újdonságok és színes olajfestmények a legnagyobb méretekig. Levelezőlapokat pedig a legszolidabb árban és kivitelben készítem." ZmU 1926. okt. 17. 3. p. 29 1930-ban Zalaegerszegen 13072 lakót, köztük 5883 keresőt tartottak számon. Ebből őstermelő 895 volt, az iparban 1693-ain, a kereskedelemben 565-en, a közlekedésbent 294-en dolgoztak. Közszolgálatban alkalmazott és szabadfoglalkozású 806 fő, házicseléd 576, napszámos 231 fő volt. = Zalaegerszeg, Dokumentumok a város történetéből. 1985. 54. p. 1931-ben a zalaegerszegi ipartestület 528 tagja 81 féle iparágat űzött. ZmU. 1931. márc. 7. 2. p. 21 Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára. Bp. 1924. 1507. p.