Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Megyeri Anna: Egy kisvárosi fényképész, Serényi Árpád (1897—1941)

A világháború kitörésekor a 83. gyalogezredhez vonult be, Bukovinába és Galíciába került. Sebesülten orosz hadifogságba esett, csak 1918 február­jában sikerült hazajönnie. Sérüléseinek nyomát haláláig viselte, hallása meg­romlott, jobb keze szinte használhatatlanná vált. Ez nagyon súlyosan érin­tette, de hamarosan megtanult bal kézzel retusálni. Leszerelése után Szom­bathelyen, Sopronban, Budapesten talált munkát. Szombathelyen iparenge­délyt is váltott 1920. június 10-én, ám üzletbeszüntetés miatt hamarosan tö­rölték az iparlajstromból. 7 Ezt követően érkezett Saly Viktorné hívására Zalaegerszegre, akinél először segédként, majd társtulajdonosként dolgozott. 8 Saly Viktor fényképész szintén Knébel Jenőnél tanult Szombathelyen. 1902-ben telepedett le Zalaegerszegen. A Batthyány utcában nyitott üvegfe­delű, korszerű napfény műtermet. Fényképezőgépeit és a berendezések egy részét — festett háttereit — Svájcból hozatta. Saly Viktor megbízható, jó iparos volt, városi és vidéki közönség egyaránt kedvelte. Az első világégés idején őt is bevonultatták, a harctérről halálos bete­gen tért haza, 1917-ben meghalt. Felesége egyedül maradt három kisleány­nyal. Egyéb kereseti lehetősége nem lévén, özvegyi jogon folytatta a fény­képészetet, hiszen ő, és felnőve lányai is értettek a mesterséghez. Mégis szükségük volt férfi alkalmazottra, így kerülhetett hozzájuk Serényi Árpád 1920-ban. 9 Ügy tűnik, hamarosan megtalálta itt a helyét. 1922-ben házasságot kö­tött egy zalaegerszegi iparos leányával, Leránt Margittal. 10 Kezdetben a tulajdonostársak között is nagy egyetértés volt. Az Orszá­gos Falu Szövetség 1925-ben Zalaegerszegen rendezett kiállításán még Saly és Serényi néven nyertek ezüstérmet. 11 Kitűnően sikerült nagyításokkal és felvételekkel szerepeltek, „különösen sok nézője volt a Mikes püspök rész­vétele mellett lefolyt ormándlaki esküvőnek." 1 ' 2 A fiatal, ambiciózus Serényi Árpád hamarosan úgy döntött, hogy önál­ló műtermet nyit. Azok közé a vidéki fényképészek közé tartozott, akik hi­vatásuknak érezték foglalkozásukat, nap mint nap fejlesztették tudásukat. Szaklapokat járatott, többek között a Magyar Fotográfia című, hivatásos fényképészek számára íródott folyóiratot, melynek levelezési rovatában több­ször is találkozunk írásaival. így tudjuk meg, hogy pénzbeli támogatást is nyújtott a megrendelők alacsony száma miatt állandóan pénzgondokkal küz­dő újságnak. 13 1925-ben egy hirdetésben „jókarban levő használt műtermi felszerelést, elsőrendű objektívet és szalongépet" keresett, 14 majd egy 1926 augusztusi hir­detés szerint „Anastigmat 30 centiméteres fényerős objektívet és használt műtermi felszerelést" vásárolt voina, akár darabonként is. 15 7 Vas Megyei Levéltár, Szombathelyi Iparlajstrom 1913—1926. V. 173. g. 60. 8 Zala Vármegye feltámadása Trianon után. Bp. 1930. 185. p. "Gyűjtőnapló, Göcseji Múzeum adattára 1301—88. 2. p. (tovább GM A). J0 Lásd 4. jegyzet. n ZmU 1925. szept. 8. 2. p. ,2 ZmU 1925. aug. 30. 5. p. "Magyar Fotográfia, 1925. szept. 5. 11. p. (tovább MF). 14 MF 1925. aug. 5. 9. p. 15 MF 1926. aug. 20. 12. p.

Next

/
Thumbnails
Contents