Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Hadnagy Róbert: A nagykanizsai Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör története
Borízű illat kúszik utánuk. A Temetkezési Egylet előtt kék és sárga, arany, ezüst koporsók virítanak a kövezeten. A fasorban szerelmes pár sétál. Karjuk a válltól csuklóig simul, sóvárgón néznek utánuk egyre ábrándos-szemű bakfisok. A Deák-téren javítják a járdát, a kopácsolást bősz nóta kíséri: „Ott fogsz majd sírni, ahol senki se lát." Elém nyújtózik lustán a város, Részeg szépséggel andalgom benned, minden kis rögöd szívemre simul, szemem a képed mohó szomjjal issza, kopott, rozzant, örökifjú város: Nagykanizsa." 23 (A költőnő 1936. végén elköltözött a városból.) A Cervantesről szóló kötet egy nagytudású tanárember munkája, akinek nevével a Üceális előadásoknál is találkozunk majd. Figyelemreméltó az „Irodalom" címszó alatt megadott bibliográfia, amely tíz művet sorol fel, Cervantes írásain kívül, négy angol, három német, két magyar és egy francia nyelvű munkát. 1935 több szempontból is jelentős év volt a ZMK számára. Akkor ünnepelték a Kör negyven éves jubileumát. Sikerült megnyerniük Harsányi Zsoltot, a korszak egyik legkedveltebb regényíróját, hogy felolvasásával tegye ünnepélyesebbé az Iparoskör Dísztermében megrendezett jubiláris díszünnepséget. A „mai magyar írás élenjáró nagyságának" titulált Harsányi, készülő Liszt Ferencről szóló könyvéből olvasott fel „színes, érdekes" részletet. Az est után pár nap múlva, június 16-án a Városháza tanácstermében tartották meg a ZMK 40 éves jubiláris díszközgyűlését. A Zalai Közlöny így számol be az eseményről: „Negyven esztendős a nagykanizsai Zrínyi Irodalmi és Művészeti Kör. Négy évtizede áll a város kultúrájának szolgálatában, a város életével jóban-rosszban osztozva és összeforrva. A Kör ezt a jubileumot nem övezte fényes ünnepségek kereteibe, nem kért áldozatot, attól a várostól, amelyet négy évtized óta önzetlenül szolgál... És az emberek nem jöttek. Azok a tömegek, melyek évről évre látják hasznát a Kör kultúr-munkájának és hazafias missziójának, — sehol sem voltak akkor, amikor a Kör a saját ünnepének kérte az érdeklődést. Még csak az sem akadt, aki a társadalom, az egyesületek köréből egy szóval üdvözölte volna a 40 éves Irodalmi és Művészeti Kört." 24 23 Liditt Júlia: Bánat-tó partján i.m. 10—ül, p. 24 Zalai Közlöny 1935. június 19. 2. p.
