Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Hadnagy Róbert: A nagykanizsai Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör története
szetesen ez sem lehetett mentes az irredenta, revíziós eszmét hirdető megnyitó beszédtől, amelyet Kováts Antal piarista gimnáziumi tanár tartott. A verseny nyertese és ezzel a ZMK által felajánlott ezüst serleg tulajdonosa a Keszthelyi Iparosok Dalköre lett. Az 1924-es esztendő más szempontból is eredményes éve volt a ZMK-nak, mivel javaslatukra megalapították a városban a Kultúrház Bizottságot. Ennek támogatására létrehozták az úgynevezett „kétszázas" bizottságot, amelynek tagjai döntő többsége a ZMK tagságából — 127 fő — kisebb része pedig a városban működő egyéb egyesületek, körök képviselőiből állt. 16 (A Kultúrház Bizottság név félrevezető, mivel az 1927. március 15-én megnyitott Városi Színház létesítését tűzték ki célul, de olyan „kultúrpalota" felépítésére gondoltak, ahol nem kizárólag színház- és mozielőadásokat lehet tartani, hanem hangversenyeket, tudományos ismeretterjesztő előadásokat is.) Természetes, hogy a társadalmi összefogáson kívül — anyagi hozzájárulás, gyűjtés, stb. —, jelentős kölcsön is kellett a felépítéshez. A vidéki városoknak adott külföldi kölcsönök egy részét fordították a megépítésre. A ZMK belső életéről, további működéséről eredeti dokumentummal már nem rendelkezem, csak a Zalai Közlönyben fellelhető híradások nyújtanak tájékoztatást munkájáról. 1925-ben alapították meg, de csak a következő évben kezdte meg működését a Városi Zeneiskola. Igazgatónak a zeneileg magasan képzett Vannay Jánost nevezték ki. Az aradi születésű fiatal szakember a budapesti Zeneművészeti Főiskolán Siklós Albertnél végzett a zeneszerzési tanszakon. A Kanizsán új szakembernek számító igazgató egy országos szakmai fórumban, a Zenei Szemle 9. évfolyamának utolsó számában elítélő hangon írt a városi zenekultúráról. Három olyan kezdeményezésről tett említést, amelynek belépésével talán javulni fog majd a helyzet. A három közül az első az igazgatása alatt álló zeneiskola, a második a Városi Színház épülete, amely hangversenyek rendezésére is kiválóan alkalmas, a harmadik pedig a közeljövőre tervezett orgona megépítése az r. k. plébánián. A cikk leginkább diszkrimináló bekezdései ezek: „E három, a város életében súlyos vértezetű friss alkotás minden bizonynyal intenzívebb zenei életet fog eredményezni Nagykanizsán, hol az eddig nagy ambícióval és fáradhatatlan buzgalommal űzött zenélés minden ambíció mellett sem haladta meg azt a nívót, melyet a magyar vidék legnagyobb részén dívó és a semminél minden esetre több műkedvelés eredményezett. Az énekkarok (van vagy 12) valamint a Zrínyi Irodalmi Kör 30 évnél idősebb sok viszontagságot átélt műkedvelőkből alakított zenekara nagyfokú zeneszeretetre vallanak. Hogy az e téren elért eredmények korántsem állanak a teljesített vagy teljesíthető munkával egyenes arányba, annak nem csekély mértékben a szervezés, valamint a közreműködők, legfőkép (sic!) azonban vezetőik nagyon is műkedvelői készültsége az oka." 17 Jegyzőkönyv 1924. szeptember 8. Zalai Közlöny 1927. november 30. 4. p.
