Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Szarka Lajos: Thália papjai Keszthelyen az első világháborúig

A határozat kimondta a Székesfehérvári Színikerület megalakulását, fenntartva a résztvevő városok és községek képviselőtestületeinek utólagos jóváhagyását. Az értekezlet egyúttal kerületi választmánnyá alakult, s az 1902/03-as idényt a következő módon osztotta be: 1902. III. 23—IV. 30. Veszprém 1902. V. 1—VI. 15. Keszthely 1902. VI. 16—VIII. 31. Siófok 1902. IX. 1—IX. 30. Zalaegerszeg 1902. X. 1—XI. 15. Szombathely 1902. XI. 16—1903. virágvasárnapig Székesfehérvár Szombathelynek megvolt az a külön joga, hogy ott miden év február 16-tól március végéig a győri színtársulat játszhatott. Az 1902/03-as színi idényre a Székesfehérvári Színikerület igazgatójává egyhangúlag Kunhegyi Miklóst választották meg, s felhívták figyelmét, hogy az érintett városokkal és községekkel a szerződést az egyes helyeken szokásos feltételek mellett kösse meg. Az egyezség kimondta: Székesfehérvár, Szombathely, Veszprém. Zalaegerszeg, Keszthely, és Siófok városok és községek önkéntes társulással, az 1902. év virágvasárnapjától az 1905. év virágvasárnapjáig terjedő három évre Székesfehérvár szabad királyi város központtal állandó színikerületet alakítanak. A társuló városok és községek képviselői kijelentik és kötelezik magukat, hogy az egyezség időtartama alatt színházaikat vagy előadások céljaira szolgáló helyiségeiket csak annak a vidéki színigazgatónak illetve társulatnak adják bérbe elődások rendezésére, amelyet a kerületi választmány megválasztott és szerződtetett. Egyben kijelentik, hogy más vidéki társulatnak a szerződés időtartama alatt színielőadások rendezésére helyhatósági engedélyt nem adnak. A szerződtetett igazgatót és társulatot kötelezték, hogy az egyezség időtartama alatt kizárólag csak a kerülethez tartozó városokban és községekben játszhat, s ezért nem áll jogában, hogy a kerületen kívül eső városokban vagy községekben színielőadásokat rendezzen. A közös színügyi kérdések rendezésére a kerületi választmányt nyilvánították illetékesnek. A választmány elnöke Székesfehérvár polgármestere, vagy színügyi bizottságának elnöke lesz, tagjai pedig: Székesfehérvár színházi bizottságából delegált annyi tag, ahány városból és községből a kerület áll, továbbá a többi városok és községek színügyi bizottságának egy-egy tagja. A kerületi választmány feladatát a következőkben határozták meg: a pályázati feltételek megállapítása, a pályázat kiírása a kerületre, a színigazgató megválasztása és szerződtetése, a színi idény célszerű és méltányos beosztása. A szerződés értelmében a kerületi választmány elnöke évente legalább egyszer, de szükség szerint többször is köteles összehívni a kerület székhelyére a választmány tagjait. A megtárgyalandó ügyeket az elnök készíti elő, őt bízták meg a pályázat kiírásával és döntés után a szerződés megkötésével is. Határozathozatalra az elnökön kívül az összes választmányi tagnak legalább a fele szükséges. Az általános kérdéseken kívüli ügyekben az egyes városi színügyi bizottságok, illetve hatóságok egymástól teljesen függetlenül és szabadon intézkedhetnek.