Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Szarka Lajos: Thália papjai Keszthelyen az első világháborúig
Í\ natarozatot és egyezséget megküldték a társult városoknak és községeknek, hogy azt jóváhagyva Székesfehérvár polgármesterének, Havranek Józsefnek mielőbb küldjék vissza. Keszthely képviselőtestületének 1902. február 27-i ülése hagyta jóvá a kerület megalakulását. 72 A színikerületre az alábbi módon lehetett pályázni: A pályázati hirdetményt a színi idény előtti év december havának elején a kerületi választmány elnöke jelentette meg a színészek országos lapjában. Ez tartalmazta a székesfehérvári színház bérbeadásának feltételeit. A pályázati kérvényeket december végéig kellett a székesfehérvári városi tanácshoz benyújtani, melyekről a kerületi választmány döntött. A nyertes pályázó a kerület többi tagjával állomásonként, azaz egyenként kötött szerződést a helyi feltételek alapján. 73 A társult városok és községek közül Székesfehérvárott és Szombathelyen volt állandó színházépület, míg Veszprémben és Siófokon magántulajdont képező nyári színkör. 74 A székesfehérvári színház pályázati feltételei, majd 1902. áprilisában jóváhagyott szabályrendelete mintát nyújtott a többi helységek számára is, ezért érdemes belőle az általános szabályokat idézni. A pályázati feltételek szerint a bérlőt az alábbi kötelességek terhelik: — az idény alatt meghatározott számú előadás tartása (összesen 110 előadás, hetente legalább 5 alkalommal), — olyan színtársulat szervezése, amely képes a dráma minden válfajának, népszínműnek és operettnek a bemutatására, — zenés darabokhoz lehetőleg a honvédzenekart szerződtesse, — a kibérelt helyiségeket és felszerelésüket nem adhatja albérletbe és köteles azokat megfelelő minőségben visszaadni, — köteles a tűzrendészeti és közbiztonsági szabályokat betartani, — köteles előzetesen óvadékul szolgáló bánatpénzt letenni, melyet az idény végén visszakap (összege 600 korona), — a szerződésben meghatározott helyárakat szedheti (helyárak: páholyok 6—9 koronáig, zártszékek 1 korona 20 fillértől 2 koronáig, állóhely 1 korona), — a szerződésben megállapított bért fizeti (esti előadásért 20 korona, délutáni előadásért 5 korona bér fizetendő — előadásonként), — ha a bérlet saját hibájából megszakad, köteles az elmaradt előadásokért büntetést fizetni (előadásonként 30 koronát), — a színi idény végén a színigazgató a város részéről 2000 korona színi segélyben részesül. 75 A székesfehérvári színház szabályrendelete tartalmazta a színházi bizottság — amely testület a társult helységekben is működött — hatáskörét: — feladata az előadások erkölcsi és közművelődési szempontból való ellenőrzése, 72 U.o. A Székesfehérvári Színilkerület 1901. XII. 18-i alakuló ülésének jegyzőkönyve. 73 U.o. 1901. XI. 25-én és 1902. XII. 6-án Székesfehérváron kelt pályázati hirdetmény. 74 U.o. 1901. XI. 25-én Székesfehérvárott kelt pályázati hirdetmény. 75 U.o. 1901. XI. 25-i pályázati hirdetmény feltételei.
