Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Szarka Lajos: Thália papjai Keszthelyen az első világháborúig

A keszthelyi állandó nyári színház 1862. júniusában nyílt meg, melyről a Vasárnapi Újság is beszámolt. Ügy méltatta, hogy „mint nemzeti s állandó színház harmadik e honban, s mint nemzeti első a Dunántúlon".

3 A Dunántúl első kőszínháza, az 1831. július 2-án megnyílt balatonfüredi játékszín, ugyancsak Zala megyében működött/' A keszthelyi színház építését gróf Festetics Tasziló is támogatta, a kivitelező Horváth Imre magyar királyi építész volt."' Helyét és részletesebb leírását egy 1908-as visszaemlékezésből ismerjük: „A Gőzös nevő vendéglő az akkori fő és sörház utca sarkán derékszögben terült el. Udvarának hátulsó részén állott az egyszerű, de csinos földszintes színház, elöl középen tágas előcsarnokl. kép. A keszthelyi Kerti Színház alaprajza. Sági János fölmérése után. 3 VU, 1862. VII. 13. 28. sz. 2—3. p. 4 Kisfaludy Sándor: Prológus a füredi játékszínnek megnyitásánál. = Harmath István—Katsányi Sándor: Veszprém megye irodalmi hagyományai. Megyei Könyvtár Veszprém, 1969. 82. p. 5 VU., 1862. VII. 13. 28. sz. 2—3. p.