Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Szarka Lajos: Thália papjai Keszthelyen az első világháborúig
kai, melynek eleje nyitott volt és két oszlopon nyugodott. Az előcsarnokban volt a jegy váltó. Az épület homlokzatán, az előcsarnoktól jobbra és balra egyegy nagyobb, az előcsarnok felett középen pedig egy kisebb ablak nyílott csinos párkánydíszítéssel. A középső kisebb ablak felett: „Nemzeti — nyári — színkör" című felírás volt olvasható. A két oldalt páholyokkal ellátott színház belseje az akkori viszonyokhoz mérten elég tágas és csinos volt. A színháztól jobbra és balra, de a főépülettel összekapcsolva egy-egy kisebb épület állott, melyeknek rendeltetésére azonban nem emlékszem. A nemzeti nyári színház nagy látogatottságnak örvendett, amit a kitűnő színtársulatoknak s az akkori művészetpártoló viszonyoknak köszönhetett. 0 (2. kép) A színház megnyitásáról beszámolt a Balaton-Füredi Napló is. A következőt írta: „Az újonnan épült rendes színház csak mostanában, mintegy 5—6 hét alatt készült. Meglehetősen csinos, nyolc páholya van; szép rendben és elegendő számmal a zártszékek, karzat, előcsarnok". 7 Ugyanezen lap egyik későbbi, 1863-as száma több újításról is beszámol, így például „a léghuzat miatt felső redőnyöket szereltek fel, a páholyok kidíszíttettek, a színház környéke fákkal ültettetett be." Szuper Károly és társulata pesti színészeket is szerződtetett, mint pl. Szathmárynét a Nemzeti Színháztól. 8 1866. május—júniusában szintén Szuper Károly színmű és operett társulata játszott; egyik része Keszthelyen, másik része Marcaliban. A hűvös idő miatt azonban mindkét helyen kevés volt a közönség. 9 A levéltári források a színészek nehéz, gyakran nyomorúságos életéről tudósítanak. 1867. augusztus 18-án este a színház csarnokában a színészek szembeszálltak a bírói végrehajtásra kiküldött esküdttel, sőt a közönséget is ellene ingerelték. Ezért Laczkó Gergely igazgató társulatától a kiadott engedélyt visszavonták, a további előadásokat betiltották. 10 A társulat színházi kellékeit és ruhaneműit 1867. okt. 2-án elárverezték. 11 1871-ben Antal József keszthelyi lakos bejelentette, hogy egy Udvarhelyi nevű színész folyó év június havában adósságai hátrahagyásával megszökött. 12 1876-ban Enying város bírája a városi tanácshoz írott levelében arról számol be, hogy Tolnai Gyula színigazgató egy szegény napszámos nejének mosásáért adósa maradt, s némi ruhát hagyott ott zálogban. Ha ezt nem váltja ki, a ruhát eladatja. 13 A színészek nyomorúságos sorsuk ellenére több alkalommal példát tanúsítottak áldozatkészségükről. 1816. június 3-án Vizner György a Keszthelyen tartózkodó „komédiások Directora" az uradalmi ispita támogatására rendezett komédiát, s az előadás teljes hasznát — 36 forint 18 krajcárt — adományozta a gyógyítás céljára. 1826. novemberében Kilényi Dávid a Nemzeti Színjátszó 6 dr. Csák Árpád visszaemlékezése. = Keszthelyi Hírlap (a továbbiakban KHL) 1908. IV. 5. 14. sz. 2—3. p. 7 Balaton — Füredi Napló (a továbbiakban: B — FN) 1862. VII. 27. 7. sz. 54. p. 8 B — FN, 1863. VII. 16. 9. sz. 35. p. '»Balaton, 1866. VI. 3. 5—6. p. 10 ZML. Zala Megyéd Levéltár. V. 1734. 841. Gaál Endre levele. Keszthely, 1867. VIII. 23. 11 U.o. Árverési hirdetmény. Keszthely, 1867. IX. 22. 12 U.o. A városbírói hivatalban felvett jegyzőkönyv. Keszthely, 1871. IX. 2. "U.o. Moharos Péter levele. Enying, 1876. VI. 28.
