Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Szarka Lajos: Thália papjai Keszthelyen az első világháborúig

SZARKA LAJOS: THALIA PAPJAI KESZTHELYEN AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚIG Az „Aréna" és az állandó nyári színház Keszthelyen az első színház a szabad természetben, a gróf Festetics-féle hitbizomány kastélyának a parkjában állott, s feltehetően a 19. század elején létesítették.

1 Leírását Sági Jánosnak a Vasárnapi Újságban (1909.) megjelent cikke nyomán ismerjük: „A színház falait 4 m magasra növekedett, idomított gyertyánfákból alakították ki. Alaprajza hosszúkás papírsárkányhoz hasonlít; hosszúsága 43 m. A 2 m magas földhányásból emelt, 6 és fél — 7 m hosszú színpad előtt 6 méternyire kisebb sövényfal kerítés van. A színpad és e között foglalt helyet a zenekar. A közönség részére 60—70 négy szögméter terület szolgált. A színpadtól jobbra és balra voltak az öltözők, amelyeket szintén átláthatatlan növényzet kerített be. A színpadra több keskeny út vezetett, amelyeken a szereplők jelenéseiket várták. A nézőtér oldalfalába mélyedtek be a páholyok, amelyeket most nem látni, de az erősebb fák jelzik, hogy hol voltak a fülkék, amelyek körül alacsonyra nyírták a bokrokat, hogy a színpadra rá lehessen látni. A színházat Keszthelyen mindig „Arénának" nevezték." Az 1850-es években nevezetes társulatok keresték fel, így például Szuper Károly társulata többször „zsúfolt ház" előtt játszott. (1. kép) A parkot, mely csupán alacsony sövénnyel volt bekerítve, az 50-es évek végén a közönség szabadon használhatta. Előadás alatt az ingyenközönség kívülről százával hallgatta a zenét és éneket. Az Aréna szerepe 1862-ben szűnt meg, amikor megépítették a „keszthelyi nemzeti színházat". Az Aréna még 1909. körül is a park legnagyobb nevezetessége volt, a kertészek gondozták a közönség elől elzártan.

2 Richard Bright angol utazó 1815-ben Keszthelyen, a Georgiconban tett látogatása alkalmával megtekintett egy gyepszínpadot, amelyen az erdészeti iskola növendékei botostáncot mutattak be. Ez nem azonos a kerti színházzal. Lásd: Richard Bright utazásai a Dunántúlon 1815. Szerkesztette Szerecz Imre. Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1970. 41—42. p. 2

Sági János: Magyar színház a szabad természetben. = Vasárnapi Újság (továbbiakban: VU) 1909. II. 7. 6. sz. 1. p. Vesd össze: Színészeti Lexikon. Szerkesztette Németh Antal. Bp., 1930. 403. p.