Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Foki Ibolya: Adatok a zalai nyomdászat történetéhez
hatja őket, hogy a nyomdászat 1884-ben újra a képesítéshez kötött iparágak közé kerül. 8 A tárgyalt korszakban Dél-Dunántúlon, s ezen belül megyénkben is a kisipar aránya nagyobb az országos átlagnál. Tolnához és Baranyához képest jóval kevesebb az iparosodott település, ezek is szórtan, általában jól megközelíthető területeken helyezkednek el és sokszor egybeesnek a közigazgatási centrumokkal/' 1870-ben Zala megye 333 237 főnyi népességéből 12 169 (3,7%) az ipari keresők száma. Ez az arány rosszabb a dél-dunántúli (4,5 n ,()) és az országos (4,8%) átlagnál. 1 " Az ipar szerkezetéről az első részletes adatok 1876-ban állnak rendelkezésünkre. A vállalkozók számát tekintve az első három helyen a ruházati ipart (1028 fő 21,1%), az élelmiszeripart (878 fő 18,1%), valamint a fonó- és szövőipart (662 fő 13,6%) találjuk. A sokszorosítóiparnak nevezett nyomdaipar 4 vállalkozóval (0,1%) az utolsó helyen áll." Ez megfelel a déldunántúli átlagnak, ahol az ipari vállalkozók összességéhez (19 594 fő) viszonyítva 13 fővel ugyancsak 0,1% az arány. 1876-ban a Dunántúlon 24. a Dél-Dunántúlon 12 a könyv- és kőnyomdák száma. Ez utóbbiból 5 Pécsett. 4 Zala megyében, 2 Somogy megyében, 1 Tolna megyében működik. A 12 üzem összesen 42 segédet, 20 tanoncot, 9 férfi és 11 női munkást foglalkoztat. A vállalkozókkal együtt 95 fő dolgozik ebben az iparágban, ez az öszszes ipari keresők 0,2" o-a.'~ Zala tehát e perifériára szorult iparágban Dél-Dunántúlon a 2. helyet foglalja el. Éppen ezért feltűnő, hogy az 1870-ben készült statisztika egy zalai segédet és tanoncot sem mutat ki. Adatai nyilván hibásak. 1 '' 1869. és 1880. között az ipari keresők számának emelkedése a Dél-Dunántúlon jóval nagyobb mértékű, mint az ország egészében (30%, illetve 19%). A következő 10 évben ez lelassul, elmarad az országban végbemenő növekedés mögött (4% illetve 13%). A század utolsó évtizedében az arányok még inkább eltolódnak. Régiónkban csak 6%-al, országosan 27° o-al nő az ipari keresők száma. A terület iparosodásának mindvégig a kisipar a fő meghatározója, aránya a négy megyében jóval nagyobb mint az ország többi részén. A századfordulón Zalában az iparban dolgozó keresők még mindig csak 4,2%-át ads Fülöp Géza: A könyv- és könyvtári kultúra a kapitalizmus időszakában 1789— 1917. Bp., 1983. 236. p. "T. Mérey Klára: Dél-Dunántúl iparfejlődése a dualizmus ideién. In: Somogy megye múltjából 1979. Levéltári évkönyv 10. Kaposvár, 1979. 271., 279. p. (továbbiakban: T. Mérey: Dél-Dunántúl ip. feji.) T. Mérey Klára: Dél-Dunántúl iparának története a kapitalizmus idején. Bp., 1985. (továbbiakban: T. Mérey: Dél-Dunántúl ip. tört.) 59. p. 10 T. Mérey: Dél-Dunántúl ip. tört. 240. p. U T. Mérey: Dél-Dunántúl ip. feji. 298. p. 12 T. Mérey: Dél-Dunántúl ip. tört. 30., 241. p. I:í Nyomdász évkönyv és útikalauz 1902. Bp., 1901. 57. p. • Az ismeretlen szerző maga is megjegyzi, hogy az 1870-es adatfelvétel hiányos, de közlését csak erre tudja építeni.
