Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Molnár László: Betyárok Zalában
A betyár, aki a nótában szerepel... Savanyu Józsi, Oroszi, 1845.—Tótvázsony, 1907. Juhász volt. Rablóvezérségének fénykora 1878-tól 1884-ig tartott. 21 Ö tehát semmiképpen nem járhatott Pördeföldén. Végül, akit csak azért említek, mert egyik adatközlőm az ő nevéhez kapcsolta a csendőrök halálát. Bár az életrajzi adatokból egyértelműen kitűnik, hogy ő végképp nem lehetett a tett elkövetője: Sobri Jóska (Pap József) Ugod, 1809.—Lápafő, 1837. február 17. 22 Az életrajzi adatok alapján tehát egyértelmű, hogy Patkó Jancsi járt Pördeföldén, bár Egyed közel tíz évet öregítette a személyleírásban. A többieket életkoruk, illetve már bekövetkezett haláluk kizárja. Végül a szolgabírói jelentés, a szájhagyomány és a korabeli térképek öszszevetéséből alakult ki az alábbi, amelyet végső összefoglalásnak is tekinthetünk. A betyárok valószínűleg Lasztonya felől érkeztek 5-én este és a falutól északra levő úton a major szélén;; — és nem a faluban — álló birkáslakásban kértek szállást. Ezt az állítást megerősítette Kovács Ferenc közlése is, aki elmondta, hogy a birkáslakás egy L alakú épületben volt, egybeépítve az akoliak (Ez egybevág a II. katonai felméréssel — 1856—60. —, ott is szerepel ez az épület a kastélytól északra. Ma a Kossuth u. 14. számú ház áll a helyén. II. katonai felmérés XXII. Col. 59. Sect, lapja.) Elmondta még, hogy a betyárok — a monda szerint — az épület mögötti árokban tanyáztak. Ennek nyugati végén volt valamikor egy kovácsműhely, ezért az árkot még ma is „mihel" (műhely) ároknak hívják. Az árok északi partján vezetett a fentebb említett út. 24 Itt mulattak a betyárok és velük a háziak, majd másnap a csendőrök is, — így az sem törvényszerű, hogy a faluban tudtak ottlétükről, mint azt később az életben maradt csendőr állította. A falutól távol volt, a kastélytól is viszonylagos messzeségre, hogy ne okozzon feltűnést a duhajkodás. (Ha a birkás lakás a faluban van, akkor az esti mulatozásnak híre ment volna, mert a térkép tanúsága szerint olyan közel voltak a házak, hogy az esti mulatozást mindenképpen meghallották volna valamelyik szomszédban és a kíváncsiság bizonyára többeket odavonz. Ha ekkor mégsem okoz feltűnést, akkor reggel biztosan szembeötlik az öt férfi — főleg, hogy három közülük idegen, ráadásul még alaposan felfegyverkezve —, amint az ispán lekása felé igyekeznek. Ebben az esetben teljesen elképzelhetetlen, hogy ne ment volna híre az esetnek és ne jutott volna a csendőrök tudomására. Végső érv arra, hogy a falubeliek nem tudtak a betyárokról az, ha a zsandárokat nem is figyelmeztették a betyárok ottlétéről, fordítottan biztosan megtették volna. Ha nem is a be21 Magyar Életrajzi Lexikon, Akadémiai Kiadó, Bp., én. II. 579. old. 22 Magyar Életrajzi Lexikon, II. 639. old. -•' Horváth József közlése 1987. 51 éves, Pördefölde, Kossuth út 14. szám u Kovács Ferenc közlése 1987. 67 éves, Pördefölde, Fő út 37. szám. A mellékelt térképen 1. az ispán lakása, a „kastély", 2. a birkás lakás, 3. a kocsma, 4. a harangláb, (x-el jelöltem a zsandárok helyét a csata kezdetekor), 5. a temető.
