Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Molnár László: Betyárok Zalában

4. kép. A „csata" színhelye. (A fenyőfánál volt a kocsma). (Fotó: M. L.) öt lövises revorver, és egy szimpla pisztol, finom drót cső puska, kurta széles bemotsolt pamut gatya, fekete mellény, fekete kötött gombokra, mellénye zsebébe óra, arany forma nagy láncra, duhaj szűr, új szeges csizma, fekete, új divatú kis széles karikás kalap, fa pipája, kerek födélre, kostök dohány zacskója. 2-ik az elsőnél valamivel magasabb, barna képű, nagy bauszu, az elsőhöz hasonló tömött szakállyu, — derekán hasonló öv, — abban egy 5 lövéses revorver pisztol, — az elsőhöz hasonló egyforma drót cső puska, öltözete mindenben hasonló az elsőhöz, — és képe ifjabb. A 3-ik magasabb, igen barna, és igen himlőhelyes, bausz és szakáll nélkül, 24, 25 éves körül, — gyenge beszédű, — ez volt mindig őr, — és legkegyetlenebb, legvígabb, fegyverét soha le nem tette, szinte pisztollal és hasonló övvel ellátva, ez folytonosan a mulatságnál énekelt, legkedvesebb dala volt, — én vagyok a petri gulyás —.