Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Molnár László: Betyárok Zalában

nem indultak — a csendőrök kényszeritettek velők menni, s itt ebéd után 1 óráig mulatni, — ekkor indulóra készültek, a csendőröknek fegyverüket viszszaadták, a juhász lakból felhúzott fegyverrel kikísérték, a csendőröknek 6f.30x ajándékoztak, őket összecsókolták, és kézszorítás közt egymástól elbúcsúztak, — a csendőrök Dömeföld felé indulva, a fegyveres csavargók pedig a faluba mentek be, — azonban a csendőrök az Ispán lak mögött a gabonákközti úton a falufelé vissza tértek, és a falu alsó végin be mentek, — csavargók már a kocsmában voltak, mint a csendőrök közeledését észre vették, a kocsmából ki vonultak, a csendőrök egyike a haranglábnál, a másika napkelet felől egy házszegletnél kertsoroknál, a parancsnok egy pár lépéssel hátrább egy más háznál vettek állást, — a csendőrök kezdették meg a tüzelést, — de csak tüzelés közben, miután a csavargók is folyvást tüzeltek, kétszer tölthettek, a 2-ik lövés után a csavargók által rohammal támadtak, mely roham közben csendőr lelövetett, — egyik csendőr elesése után is egyik rablóval megvívott, annak bal combját szuronnyal meg is sértette, mellyel a csavargó még jobban felbőszülve szuronyos fegyverét kezéből kiragadta, s maga fegyverével agyonverte ,a csendőr harmadika, vagyis a parancsnok meg futott, ezt üldözvén, ezt el nem foghatták, és minden fegyvereket, s egyik köpönyegjét magukhoz vették, kabátjokat magukra vették, és a kocsmába visszatértek, hol a megsértett a kocsmárosné előtt pajtásoknak a csendőrtől kapott lába szúrását megmutatta, azonban ezen ütközetkor a falu birkásai közül a csendőrség felszólítására senki segítségükre nem ment. (4. kép) Ezen eset után a rabló zsiványság mit sem késedelmeskedett, kettő által ment az Ispán Űrhöz, annak kocsisával befogattak, egy pedig végig ment a faluban a nőknek megparancsolta, hogy a holtakat házakhoz vigyék be, mert azok a császár emberei, — a kocsi megérkezvén a falu végén megállott, és a kocsis bemondása szerint a szuronyos csendőri fegyvereket magok mellé két felől a kocsiba tették, hogy ott minél jobban látzassék, a csendőr kabátokat magokra vették, arra felül duhaj szőröket öltöttek, s a kocsissal hajtattak, mint csak a ló mehetett, így utaztak Lasztonyán, és Kerettyén hosszat, és Tolmácson felül a falutól egy puska lövis távolságra megállították a nagy vágás mellett, a kocsisnak 1 forint borravalót adtak, magok a vágásba bevonultak, minden elvett fegyvereket és ruhákat magokkal vittek. Megjegyezni szükségesnek véltem, miszerint a Csendőrparancsnok vallásából az derült ki, — hogy f. május 5-én éjjel a község bíró, s a kis bíró is azon csavargókkal regveiig együttmulattak a birkásnál, — de ezt előttem az előleges vizsgálatkor tagadtak, — azomban a vizsgálatot az elöljárók és Összes jelen volt lakosság ellen szigorúan fogom teljesíteni, de még eddig nem lehetett, mert pandúrom nem volt, vizsgálatot pedig Tetes Bölcsfőbíró Űr, aki a boncolásra megjelent, magával vidéki bírói vizsgálat folytatására is csendőrök kihallgatása végett elvitte. Köröztetés végett a csavargók személyes leírását méltóságos fő Ispáni helytartó úrral közölni szoros kötelességemnek esmérem. Az első, — a mellik magát Patkónak nevezi, — körülbelül 45 éves, középtermetű, — sovány testalkatú, — vörösbarna hajú, hasonló nagybauszu, hasonló egész ábrázatát befödött tömött szakályu, — derekán finomul készült széles szíjból öv, abban egy