Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Sasfi Csaba: Helybeli diákok a keszthelyi gizmáziumban

Degré Alajos egy tanulmányában a gimnázium hatását Nagykanizsa várossá fejlődésében a következőképpen magyarázza: a gimnázium diákjai — amelyeknek legjobb esetben is csak a fele volt helybeli — nemcsak saját szükségleteik, hanem az őket látogató s élelmező szülők és rokonok révén is növelték a keresletet a város piacán. A diákok pedig felnőve nem változtattak beszerzési szokásaikon. Természetesen a város kedvező fekvése adhatta a lehetőséget a fenti, egyik „városképző" jelenség kialakulására — olvashatjuk a tanulmányban.

52 Utolsóként tehát azt vesszük szemügyre, hogy a keszthelyi gimnázium diákjai milyen területekről érkeztek az iskolába. A keszthelyi diákok esetében ez szüleiknek vagy eltartóiknak a városba be- illetve abból elvándorlását jelzi. A diák születési helyének és szülője vagy gondviselője lakhelyének bejegyzését használtuk fel e jelenség vizsgálatához.

53 Akik nem Keszthelyen születtek, de Keszthelyen laknak, azokat betelepülőknek vettük, összesen 110

54 ilyen esetről tudunk, ennek a 30%-a esik az 1830-as évekre, a többi évtizedben viszont egészen szabályosan oszlik meg a számuk. Az indulási hely 40%-a Zala, 18,18%-a Somogy, 9,1%-a Sopron, 6,36%-a Veszprém, 5,45% Vas, 2,72% Fehér, 1,81%-a Nyitra és Várasd megye területén volt, továbbá egy-egy esetben Borsod, Győr, Komárom, Sáros, Szepes és Verőce megyéből érkeztek Keszthelyre a későbbi gimnazisták. Külföldről heten; négyen Ausztriából •— ebből hárman Bécsből — ketten az itáliai osztrák tartományokból, egy diák pedig a Lublini palatinátusból jöttek a városba. Ha a hátrahagyott települések jogállását nézzük akkor 14,5%-a városból, 28,18% mezővárosból, a többi pedig községből kelt útra. A betelepülők 22,7%-a nemes, 23,63°o-a uradalmi alkalmazott, foglalkozása szerint 18,18% a feudális-rendi elitnek nevezett, 16,36% az értelmiségi 21% az iparos foglalkozási csoportba tartozik és akad köztük egy napszámos is. A többiek foglalkozása ismeretlen. A városból kitelepültek száma csak 37,

53 időbeli eloszlásuk lényegében a betelepülőkhöz hasonlóan egyenletes. Zala megye területére települ 75,67%, Somogyba 16,21%, Várasd megyébe kettő, Fehérbe egy távozik. Az új lakhelyek 8,1%-a város, 27%-a mezőváros a többi község. Ugyancsak 27—27% köztük a nemes és uradalmi alkalmazottak aránya, 30%-uk rendi elit, 19%-uk az értelmiség foglalkozási csoportjába tartozik, 16%-uk iparos és köztük is van egy földműves, a maradék 30% ismeretlen foglalkozású. A ki- és betelepülés adatai jól mutatják az uradalmi alkalmazotti réteg térbeli mozgékonyságát, amit még fokoz az a tény is, hogy 8—10 gyerek mindkét, a ki- és a betelepülő csoportban is szerepel. A be nem fejezett tanul52 DEGRÉ 50. ö

Ezek a bejegyzések meglehetősen bizonytalanok, ugyanazon diákok születési helye is megváltozhat az egyik évről a másikra,, így a válogatásnál bizonyos „ráhagyással" kellett eljárnunk: aki egyszer is keszthelyi születésűnek vagy lakhelyűnek volt beírva, azt keszthelyinek vettük, jóllehet tévedésből inkább Keszthelyt írtak be mint mást. 54 öt olyan eset van, amikor a keszthelyi lakóhelyi bejegyzés a rákövetkező évben megváltozik. Van továbbá a betelepülők között 11 testvérpár, amelyek közül ötnél nem ugyanaz a születési hely, a többi esetében tehát ugyanaz a helység sokszorozódik. Rajtuk kívül vannak egyszer hárman és egyszer négyen, akik testvérek. 55 A kitelepülőknél 19 esetben változik meg a bejegyzés és három testvérpár található.