Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Sasfi Csaba: Helybeli diákok a keszthelyi gizmáziumban
Három vizsgálati egységet képeztünk: a feudális-rendi elitet összevontuk az értelmiséggel; az iparosok közül kiemeltük és egybevontuk a hagyományos árucikkeket készítőket és a regálébérlőket; és a maradék iparost egybevontuk a kereskedőkkel. Az így kapott egységeket a következőképpen jellemezhetjük: Az első egységet hívjuk „mmíaadófc"-nak. Számuk 103 (ez 25,55%-a az ismert foglalkozásúaknak) a nemesek aránya közöttük 16,5%, és tudjuk, hogy az uradalmi alkalmazottak túlnyomó többsége ebben a két csoportban van. A második egységet hívjuk „mintakövetők"-nek. Ennek a létszáma a legnagyobb, 165 diák (ez 41%-a az ismert foglalkozásúaknak) a köztük levő nemesek aránya 13,6%. Végül az utolsó egységet nevezzük „polgárok"-nak, számuk 94 fő (23.3° o), nemesek 5,3%-ban vannak közöttük. Az iparosok ilyen felbontása nem indokolatlan, mert a vállalkozó, felhalmozó polgári réteg kezdeményei megtalálhatóak a városban, csakhogy elkülönítésük foglalkozásuk szerint problematikus. Azokról a főként bevándorolt, német eredetű iparosokról van szó, akik a fémműves, faipari, építő és a finommechanikainak nevezhettő szakmákat űzik és e specializáltabb, magasabb és modernebb tudást, valamint nagyobb tőkeerőt igénylő, esetenként hiányt pótló tevékenységükre nagyobbrészt az uradalom tart igényt, sok esetben nagyobb megrendeléseket adva nekik. Ezeknek teljesítésével azonban sokszor tovább is költöznek a következő ilyen megrendelés reményében vagy megtörténtével. Egy részük azonban beépül a város társadalmába, gazdasági tevékenységébe és politikai intézményeibe is. 45 Hagyatéki leltáraikból eltérő, fejlettebb tárgyi kultúrájukra is lehet következtetni. De egyrészt a viszonylagos mozgékonyságuk, másrészt a formális megkülönböztető jegy hiányában csak a szakmai hovatartozás és német, németes nevük alapján tudjuk megkölönböztetni őket a törzsökös helyiektől. 40 A szakmai besorolás elkészítésekor ezt a lehetőséget figyelembe vettük. A másik polgári jelleget hordozó csoport a zsidóság, számuk folyamatosan nő, és statisztikai elkülönítésük megoldható, mert a vallási rovat egyértelmű jelzésén túl, nagy többségében kereskedelemmel foglalkoznak, csak kb. 8—8% található a hagyományos cikkeket termelő iparos illetve az értelmiségi kategóriában, egy fő pedig a regálébérlők között. A rendi állás szerinti jellemzőkre utalva emlékeztetnünk kell itt arra, hogy a nemesi származású diákok szüleinek foglalkozása csak 33%-uknál ismert, és gyerekeik az ismeretlen foglalkozásúak csoportjában nagyobb (24,44%-os) arányban jutnak el az utolsó osztályba mint az ismert foglalkozásúak között (ott ez az arány 14,5%). Lássuk tehát, hogy az eddig is alkalmazott mutatók szerint mit láthatunk ebben a csoportosításban (24. tábla). 45 BENDA—KIRÁLY 1988, BENDA 1989, ERDEI 1980, HAJNAL 1941, HORVÁTH 1987, HORVÁTH UNGÁR 1942. 46 Ez a népesség többnyire katolikus vallású és nem közvetlenül német területről települt Keszthelyre, hanem már előzőleg is magyar területen lakott, így gyermeke nemzetisége is magyarként kerül bejegyzésre, és ennek születési helye is magyar település. BENDA—KIRÁLY 1988. 6—7.