Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Sasfi Csaba: Helybeli diákok a keszthelyi gizmáziumban

„mintaadók" „mintakövetők" „polgárok" összes HUM 02 részarány 32,03% 32,12% 18,08% 22,04% összes év 4,33 4,28 2,85 3,64 évismétlők aránya 47% 58,18% 31,62% 49,29% egy diákra jutó évism. száma 6,60 0,79 0,40 0,64 Az az állítás, miszerint a 19. század első felének gimnáziumát szellemileg a nemesi-honorácior mentalitás, mint minta uralja esetünkben, helytállónak látszik. Azonban néhány vonatkozásban pontosításra szorul e megerősítés. Ezekről a pontosításokról egyenlőre nem tudjuk, hogy milyen mértékben jelentenek helyi, keszthelyi sajátosságokat, illetve általánosítható mozzanatokat. A problémát az jelenti, hogy miként tudunk általánosságban megfogalmazott csoportokat konkrétabb, empirikusan leírt csoportoknak, helyi szinten megfeleltetni. A mintaadó nemesi-honorácior elem szerepét Keszthelyen — úgy néz ki — a feudális-rendi elit és az értelmiség, a honoráciorok''

7 foglalkozási csoportja jelenti. A fenti számok alapján a mintát a hagyományos ipart űzők gyerekei követik legerősebben/'

8 Az eredeti értelemben vett rendi megoszlásban a nemesek mutatói állnak ehhez közelebb. Ügy látszik, a keszthelyi kisnemesek számára az értelmiséggé válás valósabb prespektíva, mint amit puszta nemesi címük nyújthat/

11 E két csoportnál tehát feltételezhetjük a formális kvalifikációra, vagyis a gimnázium egészének elvégzésére és továbbtanulásra való törekvést. Ha ez a célkitűzés nehezen, sok évismétléssel történik, az egyben ennek a fontosságát is jelzi. A „polgári elem" esetében pedig úgy látszik, mintha gyerekei kevésbé törekednének a teljes gimnáziumi végzettségre. Különösen feltűnő ez a zsidóság esetében, akiknél a tanulmányi eredményesség mutatói messze átlag fölöttiek. Emlékezzünk azonban e csoport számarányának időbeli alakulására. Nem zár47 E réteg kialakulását, történetét, lehetséges számarányát, származási összetételét, politikai szerepét és törekvéseit vizsgálja: KOSÁRY 1981. MAZSU 1984. VÖRÖS 1975. 48 A regálébérlőknek a hagyományos iparos szalkmákho2 vonását lehet talán a legkevésbé indokolni. Abból indultunk ki, hogy a hagyományos ipari foglalkozások között ezek a többinél tőkeigényesebbek, de még sem hasonlíthatók sem a szintén nagyobb tőkeerőt, modernebb és speciálisabb ismereteket igénylő — főként a bevándorolt németek által (képviselt — vállalkozás-szerű iparokhoz, sem a kereskedelemhez. Itt — miként tulajdonképpen mindegyik foglalkozási csoportnál — az anyakönyvön kívüli adatok alapján történő egyedi szétválasztás teheti lehetővé e kérdésnek érdemi megválaszolását. Hogy az itt felmerült kétségeket eloszlassuk, kiszámoltuk a mutatókat úgy is, hogy a regéiébérlőket a „polgárok" nevű egységbe tettük, de az arányok alapvetően így sem változtak meg. 49 „Az ifjúság, nemes és nem-nemes tömegesen tódult az idegenből átültetett, most már csupasz vizsgáztatással elérhető diplomás pályákra. (. ..) De talán a legnyughatatlanabb az a kisnemesség volt, amely az iskolázás által hirtelen új érvényesülésre juthatott: a nemesi s egyúttal az ügyvédi diplomával kezében liberalizmust hirdetve határozottan szembefordult a birtokos középnemesség táblabíró-felfogásával." HAJNAL 1941. 174.